A román elnök arra utalt, hogy az EB idén tizenkét pontban megfogalmazta azokat az ajánlásait, amelyek teljesülése esetén lezárhatják a román igazságszolgáltatási rendszer függetlenségének és hatékonyságának monitorizálását.

Iohannis azt is értékelte, hogy az EB első ízben foglalta bele országjelentésébe, hogy nem kell sem Románia schengeni csatlakozását, sem a strukturális alapokhoz való hozzáférését az MCV függvényévé tenni.

Az EB országjelentésére reagáló közleményében a jobboldali román államfő főleg a vele szemben álló szociálliberális kormánytöbbségnek üzent.

Az elnöki hivatal honlapján megjelent kommüniké szerint az előző, 2015-ben hivatalba lépett - Dacian Ciolos vezette szakértői - kormány "döntő módon" hozzájárult a mostani "kedvező" országjelentéshez.

A román államfő felhívta ugyanakkor figyelmet az új szociálliberális kormány büntetőjogi kezdeményezéseivel - a közkegyelmi tervezettel és a büntető törvénykönyv módosításával - kapcsolatos brüsszeli aggodalmakra, amelyek az oszágjelentés szerint is visszavethetik a korrupció elleni harcot. Iohannis szerint a bukaresti kormánynak és parlamenti többségnek is meg kell értenie, hogy csak az igazságszolgáltatásban végbement reformok megszilárdítása és a korrupció visszaszorítása vezethet a jogállamiság megerősítéséhez és az EB ellenőrzési és együttműködési mechanizmusának lezárásához.

Brüsszel Románia 2007-es EU-csatlakozásakor határozta el, hogy figyelemmel kíséri igazságszolgáltatási rendszerét, ugyanis az EU úgy vélte, hogy Romániában még igen elterjedt a korrupció. A bukaresti hatóságok arra számítottak, hogy öt évig tart a monitorizálás, de ez a határidő eltelt, és Brüsszel csak annyit közölt, hogy addig alkalmazzák az ellenőrzési és együttműködési mechanizmust, amíg Románia nem teljesíti a vállalt célokat.