Mattis Horvátország, Albánia, Macedónia, Montenegró, Bosznia-Hercegovina és Koszovó minisztereit arról biztosította, hogy "Washington elkötelezett a béke és a stabilitás mellett Európa ezen sarkában".

Az amerikai miniszter közvetve üzent Oroszországnak, amelyet a Nyugat gyakran azzal vádol, hogy akadályozza a régió integrációját az Európai Unióban és a NATO-ban.

"Nem vagyunk naivak és nagyon is tisztában vagyunk azzal, hogy egyesek azt szeretnék, ha ma itt nem járnánk sikerrel" - hangsúlyozta, majd hozzátette: ez a találkozó ugyanakkor bizonyítéka az elválaszthatatlan transzatlanti kapcsolatoknak.

Aláhúzta, hogy az Egyesült Államok tovább erősíti a régióval kialakított partnerséget, amely szerinte nemzeti stratégiájuk része.

Damir Krsticevic horvát védelmi miniszter kiemelte: a régió országai és az Egyesült Államok "együtt erősebbek és felkészültebbek".

Horvátország kis ország, de kategóriáján felül tud küzdeni - tette hozzá.

Mint mondta: több NATO-misszióban is részt vesznek Afganisztánban, Koszovóban és a Baltikumban, a jövő hónaptól pedig az új haditengerészeti hadműveletben is a Földközi-tengeren (Operation Sea Guardian), ahol az embercsempészek ellen küzdenek majd.

"Remélem, hogy erőfeszítéseinket nem veszik magától értetődőnek" - fogalmazott a tárcavezető.

Az Adriai Chartát 2003-ban hozta létre Horvátország, Albánia, Macedónia és az Egyesült Államok. 2008-ban Bosznia-Hercegovina és Montenegró is csatlakozott. Az együttműködés célja a részt vevő balkáni államok NATO-csatlakozásának támogatása. A folyamatban megfigyelőként vesz részt Szlovénia, Koszovó és Szerbia. Aleksandar Vulin szerb védelmi miniszter nem volt jelen a találkozón, mert Zágráb korábban nemkívánatos személyi nyilvánította.

Albánia és Horvátország 2009-ben, Montenegró pedig tavaly csatlakozott az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez. Macedónia a csütörtöki brüsszeli NATO-csúcson kapott meghívást a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, köszönhetően annak, hogy várhatóan sikerül lezárnia a Görögországgal fennálló névvitáját.