A konfliktus alapja, hogy a spanyol legfelsőbb bíróság még júliusban felfüggesztette Carles Puigdemont volt katalán elnök és további öt, külföldön vagy előzetes letartóztatásban lévő függetlenségi politikus parlamenti mandátumát.

Az Együtt Katalóniáért (Junts pel Catalunya) és a Katalán Köztársasági Baloldal (ERC) hosszas vita után végül abban egyezett meg, hogy a politikusokat nem helyettesítik, hanem szavazatuk delegálását kezdeményezik a parlament elnökségénél.

Csakhogy a katalán törvényhozás jogászainak állásfoglalása szerint a parlamenti szavazásokon ezek a voksok érvénytelenek lennének, ezért az ERC visszakozott a korábbi megállapodásból.

Ennek eredményeként a katalán parlament délutáni ülésén több, a függetlenségi pártok által benyújtott javaslat nem ment át, így például az a kezdeményezés, amelyben elmarasztalták volna VI. Fülöp spanyol királyt tavaly október 3-án mondott televíziós beszéde miatt. Az uralkodó ebben a függetlenségi pártok törekvéseit bírálta.

Nem ez az első eset, hogy a két függetlenségi párt szembekerült egymással, ám belső konfliktusaiknak eddig ez az egyik legkomolyabb következménye.

Ahhoz, hogy visszaszerezzék parlamenti többségüket, ami 68 mandátumot jelent a 135 fős autonóm parlamentben, minden érintett képviselőnek el kell fogadnia helyettesítését.

A politikusok közhivatalának felfüggesztését a bírósági eljárásról szóló törvény teszi lehetővé.

Mindannyiukat lázadás, valamint közpénz hűtlen kezelésével vádolják a 2017. október 1-jén alkotmányellenesen megtartott és rendőri erőszakba torkollott függetlenségi népszavazás megrendezése, valamint a katalán függetlenségi nyilatkozat elfogadása miatt.