Az aradi vértanúk tiszteletére rendezett megemlékezésekre Aradra érkezett RMDSZ-elnököt pénteki sajtóértekezletén kérdezték a román újságírók: mi a szövetség hivatalos álláspontja a "Katalónia és Székelyföld között fennálló hasonlóságról".

Kelemen Hunor kifejtette: nem létezik ilyen hasonlóság, mert a katalánok sosem állították magukról, hogy kisebbség lennének, nincsen anyaországuk, ők nemzetnek nevezik magukat. Ezzel szemben a romániai magyarok, amikor kulturális vagy regionális autonómiát javasoltak, azt a román államon belül tervezték megvalósítani, sosem beszéltek elszakadásról, elkülönülésről, ezt csak a román média értelmezi másként - magyarázta.

"Mi mindig leszögeztük, a közös országunkban, parlamenti eszközökkel, párbeszéddel próbáljuk kivívni azokat a jogokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy megőrizhessük nemzeti önazonosságunkat szülőföldünkön. Tehát nincs hasonlóság. Persze, mindenki azt mond, amit akar, mindenkinek alkotmányos joga nevetségessé tenni magát, de ehhez nem tudunk segédkezet nyújtani" - mondta Kelemen Hunor.

Hozzátette: azt reméli, hogy a spanyol és a katalán politikusok tárgyalóasztalhoz ülnek és megegyeznek, mert az erőszak sosem hozott tartós megoldást.

Katalóniában október 1-jén függetlenségi népszavazást tartottak annak ellenére, hogy azt a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztette. A referendum a spanyol rendőrök és a szavazók közötti összecsapásba torkollt. Az előzetes eredmények szerint a választásra jogosultak 42,3 százaléka vett részt a népszavazáson, összesen 2,26 millióan, akiknek 90 százaléka, 2,02 millió támogatta az elszakadást Spanyolországtól. A katalán kormány eltökélt szándéka, hogy a függetlenségi pártok támogatásával a katalán parlament hamarosan határozatot fogadjon el Katalónia egyoldalú elszakadásáról Spanyolországtól. Ezt követően pedig tárgyalásokat kezdene a függetlenedésről a spanyol állammal, amely azonban eddigi közlései szerint nem lesz partner ebben.