V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára a projektindító keddi tanácskozás után, Szalafőn az MTI-nek elmondta: a projekt egyik legfontosabb célja, hogy megpróbálja a természetvédelmet és az árvízi védekezést úgy összehangolni, hogy a természeti értékek lehetőleg ne sérüljenek.

A tudományos igényű felmérés kiterjed a vízfolyások élővilágát veszélyeztető emberi beavatkozásokra, számol a gazdasági és árvízvédelemi szempontokkal, és ezáltal a különböző érdekek összehangolására törekszik.

V. Németh Zsolt közölte: a program része a tudományos ismeretterjesztés, valamint a vízi és horgászturizmus fejlesztése lehetőségeinek feltérképezése.

A projektben magyar részről az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága és a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága, osztrák részről pedig az Ilmitz-i Biológiai Állomás és az Osztrák Természetvédelmi Szövetség Stájerországi Csoportja vesz részt.

A szakemberek a 2020 végéig tartó programban közösen kutatják a határon átnyúló vízfolyások veszélyeztetett élőhelyeit, védett állatfajait, az élővilágot veszélyeztető özönfajokat és emberi beavatkozásokat, a kutatások alapján pedig megtervezik a vizes ökológiai hálózatok hatékony természetvédelmi kezelését.

Elkészítik a 44 ezer hektáros vízgyűjtő értékkataszterét, amelyet össze lehet majd vetni például az árvízvédelmi beruházások terveivel, ennek köszönhetően pedig az árvízi károk helyreállítása a természeti értékek nagyobb sérülése nélkül elvégezhető lesz.

A Rábát, a Pinkát és a Répcét erőművek duzzasztógátjai szabdalják fel, alakítják át és állják útját a halak vándorlásának. Az ökológiai kutatás fényt deríthet arra, hogyan lehet az emberi beavatkozások természetkárosító hatásait mérsékelni.

A folyókon több helyen építettek hallépcsőt, amely arra hivatott, hogy átjárhatóvá tegye a gátakat. A projektben 3000 halat jelölnek meg, hogy megállapítsák, milyen a hallépcsők hatékonysága, hol kell azokat átépíteni, fejleszteni.