"Megkaptuk az autokefáliát, és a gyűlés után az egységes ukrán egyház vezetője megkapja a tomoszt (bullát, hivatalos egyházi iratot)" - állapította meg az államfő a hivatalos honlapján nyilvánosságra hozott közleményében.

Filaret kijevi pátriárka, az orosz ortodox egyház joghatóságát el nem ismerő ukrán ortodox egyház vezetője kijevi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a következő lépésként egyesítő gyűlést tartanak, azt követően a már egységes ukrán nemzeti egyház megkapja a tomoszt az autokefáliáról.

Filaret kijelentette, hogy az egységes ukrán egyház létrejötte után is létezhet más ortodox egyház Ukrajnában. Hozzátette viszont, hogy a moszkvai patriarchátus azon egyházkerületei, amelyek nem csatlakoznak az egységes ukrán egyházhoz, nem nevezhetik magukat többé ukrán egyháznak, hanem orosznak kell hívniuk magukat.

Az UNIAN ukrán hírügynökség tudósításában kiemelte, hogy a tomoszt a szinódus mostani háromnapos ülésének végeztével még nem kapta meg az ukrán egyház, azaz az eljárás még folytatódik, pontosabban Bartolomaiosz konstantinápolyi egyetemes pátriárka folytatja a tomosz megadásának procedúráját. A tomoszt csak az egyházegyesítés után kapja meg az ukrán egyház.

A szinódus határozott ugyanakkor Filaret és Makarij metropolita, az ukrán autokefál egyház vezetője kiátkozásának érvénytelenítéséről. Mindkét egyházi méltóságot az orosz ortodox egyház sújtotta átokkal, amiért szakadár egyházat alapítottak Ukrajnában. A határozattal helyreállították papi, valamint hierarchikus rangjukat.

Ezen kívül ukrán híradások szerint érvénytelenítették az 1686-os szinódusi levelet, amelyben a kijevi metropóliát (érsekséget) a moszkvai patriachátus alá rendelték. Ez a levél felhatalmazást adott a moszkvai pátriárkának a kijevi metropolita kinevezésére a helyi püspökök gyűlésén hozott döntés alapján.

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter az Ukrajinszka Pravda hírportálon megjelentetett cikkében ugyanakkor arra mutatott rá, hogy Konstantinápoly az akkori gazdasági, biztonságpolitkai helyzetben kénytelen volt bizonyos rendelkezési jogokat - eredetileg ideiglenesnek tervezett jelleggel - átadni Moszkvának az ukrán egyház fölött, de sohasem mondott le az ukrán egyház fölötti kánoni jogáról. Moszkva visszaélt a helyzettel, és törvénytelenül annektálta az ukrán egyházat.

Az ukrán egyház 988-ban történt megalakulásakor a konstantinápolyi patriarchátus kánoni területéhez került. A kijevi patriaechátis szerint mind a mai napig nem Moszkva, hanem Kostantinápoly kánoni területéhez, vagyis joghatósága alá tartozik. Ezzel nem ért egyet az orosz ortodox egyház és az ukrán ortodox egyház Moszkvához hű "szárnya".

A levél érvénytelenítése egyúttal azt jelenti, hogy az orosz ortodox egyház nem gyakorolhat "anyaszentegyházi" jogokat az ukrán fölött, és így az autokefália ügyében a döntés egyértelműen az ukrán egyház felett kánonjoggal rendelkező Konstantinápolyt illeti meg.

A konstantinápolyi patriarchátus a szinódus végén kiadott közleményében az UNIAN ismertetése szerint óva intett a templomfoglalásoktól és mindenféle erőszakos cselekménytől Ukrajnában.