Zinke csütörtök este közölte, hogy áttekintette az 1996 óta létrehozott 27 nemzeti park - köztük természetvédelmi területek, történelmi emlékparkok, indián őslakosok szent helyei - állapotát, kihasználtságát, fenntartási költségeit, és megküldte ajánlásait Donald Trump elnöknek. A miniszter javasolja, hogy néhány park ne legyen többé védett, néhánynak pedig csökkentsék a méretét. Ezeken a vidékeken így lehetővé válik majd a vadászat, az ingatlanfejlesztés, vagy például a bányászat.

Donald Trump áprilisban bízta meg a feladattal a minisztert, azzal indokolva döntését, hogy a szövetségi tulajdonban lévő területeken fel kell gyorsítani a gazdasági fejlesztéseket.

A környezetvédők - és sok helyütt a helyi lakosság is - aggódtak, hogy olyan értékes természetvédelmi területek is áldozatul eshetnek a felülvizsgálatnak, mint például a montanai nemzeti park, vagy a Missouri felső folyásának vidékén lévő nemzeti parkok, ahol egykori indián telepek maradványai is vannak. Hogy hol, mely parkokat érinthetnek a változások, arról a csütörtök este kiadott közlemény nem tesz említést. A tárcavezető csupán annyit közölt, hogy csupán "maroknyi" védett parkot érinthet a változtatás. Az mindenesetre kiderült, hogy a Utah állam délkeleti részén terpeszkedő Medvefül Nemzeti Park nagyságát csökkentik. Ezt az óriási területet - amely két medvefülre hasonlító szikláról kapta a nevét - tavaly nyilvánította védett nemzeti parkká Barack Obama, az Egyesült Államok előző elnöke. A park területén az indián őslakosok több mint százezer kulturális és archeológiai lelete található.

A miniszter ajánlása egyelőre tervezet, és amíg Trump nem dönt, nem hozzák nyilvánosságra a listát.

Donald Trump a tavalyi elnökválasztási kampányban azzal érvelt, hogy a korábbi amerikai kormányzatok visszaéltek a törvény adta lehetőséggel, és - elsősorban a nyugati szövetségi államokban - nagy területeket nyilvánítottak védettekké, lehetetlenné téve ezzel például a bányászatot, olajkutak fúrását, mezőgazdálkodást, vagy lakóépületek felhúzását.