Specifikus bajor okokat említett a Budapesti Corvinus Egyetem tanára a CSU választási veresége kapcsán. Emlékeztetett arra, hogy Bajorország rendkívül sikeres, és paradox módon a sikerek hozzájárultak a mostani kudarchoz. A bajor munkaerőpiaci adatok irigylésre méltóak, a munkanélküliség rendkívül alacsony. Ezeket a gazdasági eredményeket azonban nem sikerült a kampány középpontjába állítani. Azáltal, hogy Bajorországnak a CSU-val ilyen jól megy, megnövekedett a tartomány vonzereje. És ebben a vonatkozásban nemcsak a nemzetközi migrációról van szó, hanem a belső migrációról is.

1990 óta mintegy másfél millió ember vándorolt be Bajorországba a többi tartományból. Ennek következményeként - és ezzel hosszú távon is szembe kell nézni -, lényegében megváltozott az a tradicionális homogén bajor társadalom, amelyben a vallási felekezeti tényező is nagy szerepet játszott. Bajorország lakossága sokkal modernebb, jóval szekularizáltabb lett , sokkal inkább "össznémet módon" gondolkozik, mint a tulajdonképpeni "őshonos" bajor lakosság. A tartományba újonnan érkezettek sem a hagyományos bajor társadalommal, sem a CSU korább, több évtizedes vezetésével nem tudnak kellően azonosulni.

A bajor választási kampányban a migráció kérdése közvetlenül nem állt a középpontban. A szakértő szerint ugyanakkor a CSU hitelességére a kampányban hatással volt, hogy a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) párt megjelenésével először igyekezett erőteljesen jobbra húzni, főként azzal a céllal, hogy az AfD-re szavazókat vissza tudja szerezni. Ettől azonban később visszalépett és visszatért az általa képviselt korábbi hagyományos jobbközép vonalra.

A bajor tartományi választások igazi győztesének a szakértő a Zöldeket nevezte. Ennek legfőbb okaként említette, hogy ők még nem voltak hatalmon a tartományban, továbbá, hogy a elsősorban a klímapolitikai célok, valamint a dízel-botrány miatt a környezetvédelmi kérdések felértékelődtek.

A legvalószínűbbnek azt nevezte, hogy a választások nyomán Bajorországban a CSU és a belőle korábban kivált, ugyancsak konzervatív Szabad Választók párta alakít koalíciós kormányt.

Ami a vasárnapi választások össznémet hatását illeti, a szakértő kulcsfontosságúnak nevezte a két hét múlva tartandó hesseni választásokat. Emlékeztetett arra, a tartomány kereszténydemokrata vezetője, Volker Bouffier már panaszkodott amiatt, hogy az országos politika, a nagykoalíció problémái kezdik kiszorítani a helyi ügyeket, amelyek pedig "jól állnak", a tartományt irányító, a CDU-ból és a Zöldekből álló koalíció jól működik.

Amennyiben viszont Hessenben is folytatódna a bajorországi "trend" és a szavazás a helyi CDU visszaesésével járna, az tovább destabilizálhatja mind az országos nagykoalíció, mind Angela Merkel kancellár jövőjét. Ennek kapcsán a szakértő utalt arra is, hogy a szociáldemokraták 2019-ben rendkívüli kongresszust tartanak, és a tagság szavazni fog a nagykoalíció folytatásáról. A pártban pedig egyre erőteljesebbek azok a hangok, amelyek szerint a nagykoalícióban maradás az SPD végét jelentené.

Kiss J. László utalt arra is, hogy a kereszténydemokrata CDU-ban tulajdonképpen már az Angela Merkel utáni korszakra való átmenetet készítik elő. Emlékeztetett a közelmúltban történt frakcióelnök-választásra, amelyen a kancellár bizalmasa 13 év után vereséget szenvedett. A CDU decemberi elnökválasztási kongresszusán a pártot vezető kancellárnak már két-három kihívója van. A szakértő szerint a konzervatívok nem akarják, hogy hirtelen, drámai módon történjenek a dolgok, hanem fokozatosan készítik elő az utódlást.

Ha ugyanakkor Hessenben a CDU pozíciója - elsősorban az országos politikai tényezők miatt - megrendül, és a pártot komoly veszteség éri, akkor kiderül az, hogy Merkellel nem lehet nyerni, a decemberi kongresszuson pedig növekedhet ellenfeleinek a száma. Nem kizárt, hogy ebben az esetben igyekezne majd "elnyújtani" a váltást, a kancellári tisztség ellátását ki akarná húzni a választási ciklus végéig és - önmagának ellentmondva - lemondana a pártelnöki tisztségről.

Ugyanakkor ott van még az SPD 2019-es kongresszusa, amely döntést hozhat a nagykoalíció felmondásáról. Akkor pedig új választásokra lesz szükség. És aligha Angela Merkellel, akivel már nem lehetne nyerni - vélekedett a szakértő.