Kolozsvári csendőrség: nem az Erdély-zászlóért, hanem a távozás megtagadásáért bírságoltak
Külföld, 2017.03.16
A román csendőrség nem az Erdély-zászló használatáért bírságolta meg a kolozsvári március 15-i felvonulás négy résztvevőjét, hanem azért, mert a szervezők felszólítása ellenére sem hagyták el a rendezvény helyszínét - tudatta maga a hatóság közleményben csütörtökön.
"A felvonulás békésen és civilizáltan zajlott, de a felvonulók között megjelent négy személy, aki Erdély 1918 előtti zászlaját lobogtatta. A rendezvény szervezője elhatárolódott ezektől a személyektől, azt kérvén, hogy vonják be a zászlót, vagy hagyják el a felvonulók menetoszlopát. A négy személy nem vetette alá magát a kérésnek, ezért a szervezők a csendőrség segítségét kérték" - áll a közleményben.
A csendőrség közölte, négy olyan embert bírságoltak meg összesen 1500 lejre (105 ezer forint), akik elutasították a tömeg elhagyását. A hatóság nyomatékosította: nem azért bírságoltak, mert Erdély-zászlót lengettek, amint az a sajtóban megjelent, hanem azért, mert az érintettek nem hagyták el a tömegrendezvény helyszínét, amikor erre felszólították őket.
Csoma Botond, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Kolozs megyei szervezetének elnöke az MTI-nek adott csütörtöki nyilatkozatában határozottan cáfolta, hogy a felvonulást szervező RMDSZ-nek lenne kifogása az Erdély-zászlóval szemben, és perverziónak nevezte, hogy a csendőrség a szövetségre próbálja hárítani a jelkép eltávolítása miatti felelősséget.
A politikus elmondta: a rendezvényt megelőző egyeztetésen a csendőrség arra figyelmeztette Czirmay Zoltánt, az RMDSZ kolozsvári szervezetének ügyvezető elnökét, hogy az Erdély-zászló románellenes és alkotmányellenes szimbólum, és ha ilyen zászlót látnak a felvonuláson, a szervezők kötelessége ezeket eltávolítani. A felvonuláson is a csendőrség kérte Czirmaytól, hogy szólítsa fel távozásra az Erdély-zászlót vivő személyeket.
"Nem értem, hogy mi a baja a csendőrségnek az Erdély-zászlóval, amikor az ezen szereplő szimbólumok részei Románia címerének. Hogy lehet románellenesnek tekinteni azt a zászlót, amely alatt 1918-ban a gyulafehérvári nagygyűlésre vonultak az erdélyi románok, hogy Erdély és Románia egyesülését kérjék?" - tette fel a kérdést a politikus.
Hozzátette: ha a csendőrségnek baja van Erdély zászlajával, ne hárítsa a felelősséget az RMDSZ-re, hanem vállalja álláspontját, és jelölje meg azt a törvénycikkelyt, amely alapján eljár.
Csoma Botond elmondta, az RMDSZ kész minden jogi segítséget megadni azoknak az Erdélyi Magyar Néppárthoz (EMNP) tartozó politikusoknak, akiket az Erdély-zászló miatt bírságoltak meg. Azt is hozzátette, az RMDSZ és az EMNP közös levélben hívja fel a belügyminiszter figyelmét a csendőrségi túlkapásra, ő maga pedig interpellálni fog a román parlament alsóházában a március 15-i kolozsvári felvonuláson történtek miatt.
A csendőrség közölte, négy olyan embert bírságoltak meg összesen 1500 lejre (105 ezer forint), akik elutasították a tömeg elhagyását. A hatóság nyomatékosította: nem azért bírságoltak, mert Erdély-zászlót lengettek, amint az a sajtóban megjelent, hanem azért, mert az érintettek nem hagyták el a tömegrendezvény helyszínét, amikor erre felszólították őket.
Csoma Botond, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Kolozs megyei szervezetének elnöke az MTI-nek adott csütörtöki nyilatkozatában határozottan cáfolta, hogy a felvonulást szervező RMDSZ-nek lenne kifogása az Erdély-zászlóval szemben, és perverziónak nevezte, hogy a csendőrség a szövetségre próbálja hárítani a jelkép eltávolítása miatti felelősséget.
A politikus elmondta: a rendezvényt megelőző egyeztetésen a csendőrség arra figyelmeztette Czirmay Zoltánt, az RMDSZ kolozsvári szervezetének ügyvezető elnökét, hogy az Erdély-zászló románellenes és alkotmányellenes szimbólum, és ha ilyen zászlót látnak a felvonuláson, a szervezők kötelessége ezeket eltávolítani. A felvonuláson is a csendőrség kérte Czirmaytól, hogy szólítsa fel távozásra az Erdély-zászlót vivő személyeket.
"Nem értem, hogy mi a baja a csendőrségnek az Erdély-zászlóval, amikor az ezen szereplő szimbólumok részei Románia címerének. Hogy lehet románellenesnek tekinteni azt a zászlót, amely alatt 1918-ban a gyulafehérvári nagygyűlésre vonultak az erdélyi románok, hogy Erdély és Románia egyesülését kérjék?" - tette fel a kérdést a politikus.
Hozzátette: ha a csendőrségnek baja van Erdély zászlajával, ne hárítsa a felelősséget az RMDSZ-re, hanem vállalja álláspontját, és jelölje meg azt a törvénycikkelyt, amely alapján eljár.
Csoma Botond elmondta, az RMDSZ kész minden jogi segítséget megadni azoknak az Erdélyi Magyar Néppárthoz (EMNP) tartozó politikusoknak, akiket az Erdély-zászló miatt bírságoltak meg. Azt is hozzátette, az RMDSZ és az EMNP közös levélben hívja fel a belügyminiszter figyelmét a csendőrségi túlkapásra, ő maga pedig interpellálni fog a román parlament alsóházában a március 15-i kolozsvári felvonuláson történtek miatt.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!