Derűs földművesek, lelkes katonák, elkötelezett értelmiségiek éppúgy láthatók lesznek az október 19-én nyíló tárlaton szereplő bankjegyeken, mint kohók, gyárak, földek, gátak, teherautók, vonatok és fegyverek - közölte a múzeum, amely reméli, hogy különleges esztétikai élményben lesz részük a látogatóknak.

A bankókat a bőséges mezőgazdasági termelést, az ipar ugrásszerű bővülését, a katonák példa nélküli bátorságát és a nép áldozatkészségét hirdető plakátok, érmek és érmék egészítik ki - részletezte a tárlat kurátora a The Guardian című brit lapnak. Tom Hockenhull hozzátette, ugyanannak a korszaknak a nyugati bankjegyeihez képest a kommunista bankók sokkal szebbek és mutatósabbak. "És bár az embereknek azt mondták, a pénz semmit sem ér, néhány közülük a valaha papírra vetett legpompásabb tervek alapján készült."

A londoni múzeumnak jelentős pénzgyűjteménye van, de akadtak hiányzó darabok, amelyeket külső anyagi támogatás révén pótolt.

A kiállítandó darabok között egy 1975-ös szomáliai 100 shillinges is van, amelynek tervezői azt hangsúlyozták, mit vár el az állam a nőktől: úgy tűnik, mindent, a női alakra ugyanis egy kisgyerek van kötve, egyik kezében puskát tart a magasba, a másikban pedig kaszát és kapát. A bankjegy másik oldala gyárban dolgozó nőket ábrázol.

Az érdekességek között említett Tom Hockenhull egy bankót Arif Heralic kohász derűs arcmásával az egykori Jugoszláviából. A gyári munkást társaival együtt 1954-ben Zenicában fényképezték le, a 11 gyermekes apa arcát aztán több mint két évtizedig használták a jugoszláv bankjegyeken. A kohász története a valóságban kevésbé volt derűs, alkoholista volt és nincstelenül halt meg 1971-ben.

Kínai pénz is szerepel majd a kiállításon, például egy 1980-as 50 jüanos, amely azt mutatja, hogy a nép - egy földműves, egy gyári munkás és egy értelmiségi - vezetésével fejlődik a modern Kína.

Lesznek alumínium érmék az egykori NDK-ból, Kubából pedig olyan bankjegy, amelyet a szigetország nemzeti bankjának elnöke, Ernesto Guevara látott el kézjegyével. A forradalmár azonban annyira megvetette a pénzt, hogy mindössze ragadványnevét firkantotta rá: Che. "Így mutatott fityiszt a kapitalizmusnak" Tom Hockenhull szerint.

A tárlat azt is bemutatja, milyen szerepe volt a pénznek a kommunizmusban. "A marxista ideológia szerint nincs szükség pénzre, nem is kellene léteznie. De sohasem törölték el, ez egyetlen országnak sem sikerült" - fogalmazott a kurátor, aki szerint a stabil gazdaságoknak vannak a legunalmasabb bankjegyeik. Az amerikai dollár például 1962 óta nem változott és összességében véve sem sokat az 1862-es tervekhez képest - mutatott rá.

A kommunizmus különböző formákban hozzávetőleg 20 országban vált uralkodó eszmévé 1917 óta, és ezek mindegyikének megvolt a saját pénze - emlékeztetett, hozzátéve, hogy a kommunizmusban a pénznek más szerepe volt, ezért másképp is nézett ki.

A British Museum kiállítása 2018. március 18-áig várja majd a látogatókat.