Tájékoztatása szerint az illetékes uniós és nemzeti statisztikai hivatalok által közösen meghatározott kérdések alapján az egyéni szinten, mintavétel alapján felvett statisztikai adatok kitérnek majd a személyek egészségi állapotán belül arra is, hogy ha valaki fogyatékossággal él. A nemzeti statisztikai hivatalok rákérdeznek majd arra, hogy a fogyatékosság miként jelenik meg az egyén jövedelmi helyzetében, életkörülményeiben, munkája és tanulmányai során, vagy akár a legújabb technológiák használata terén.
A statisztikai adatgyűjtés az életminőségre vonatkozó kérdések körében arra is kitér majd, hogy a fogyatékossággal élő személy befogadása megvalósul-e gazdasági, szociális vagy kulturális szinten és ez miként befolyásolja az egyén jóllétét.
Kósa Ádám rámutatott, Európában 80 millió ember él valamilyen fogyatékossággal és problémáik sokszor azért nem látszódnak világosan a politikai döntéshozók számára, mert túlságosan kevés statisztikai adat áll rendelkezésre. Az elfogadott szöveg alapján az élet minden területén egyértelműbb lesz, hogy milyen helyzetben vannak a fogyatékossággal élők más személyekhez képest az egyes uniós tagállamokban. Ennek eredményeképpen a politikai döntéshozók a fogyatékossággal élők személyes szükségleteihez jobban igazodó, hatékonyabb megoldásokat találhatnak - közölte a képviselő.
Az elfogadott keretrendeletet az Európai Parlament plenáris ülésének is el kell fogadnia, bevezetése ezt követően várható.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!