A koszovói előrehozott parlamenti választást az egykori lázadó vezérek szövetsége (Koszovói Demokrata Párt - PDK, Szövetség Koszovó Jövőjéért - AAK, Koszovói Kezdeményezés - Nisma) nyerte meg, amelyet Ramush Haradinaj vezet, ám csupán a voksok mintegy 34 százalékát tudták megszerezni, ami 39 vagy 40 mandátumot jelenthet a 120 fős törvényhozásban. A második helyen az ultranacionalista Önrendelkezés (Vetevendosje) végzett több mint 27 százalékkal, és 31 vagy 32 mandátuma lehet. Csak a harmadik helyre futotta az eddigi miniszterelnök, Isa Mustafa koalíciójának (Koszovói Demokrata Szövetség - LDK, Szövetség az Új Koszovóért - AKR, Alternatív Párt), amely a voksok 26 százalékát, vagyis 29 vagy 30 parlamenti helyet szerzett.

Ramush Haradinaj, valamint az Önrendelkezés vezetője, Albin Kurti azt mondja, nincs szükség sem ügyvezető kormányra, sem ismételt választásra, ugyanis megvan a kellő támogatottsága ahhoz, hogy kormány alakítson.

A Zerinek nyilatkozó politikai szakértők azonban nem értenek egyet a pártelnökökkel. A választási bizottság még mindig nem közölte a végleges eredményeket, és mivel néhány helyen a szavazatok újraszámolását rendelték el, még akár két hétig is bizonytalanságban tarthatják a koszovói belpolitikát. Egyes szakértők szerint viszont egyik pártnak vagy koalíciónak sincs meg a kormányalakításhoz szükséges 61 fős parlamenti többsége, még úgy sem, ha bebiztosítja a pozitív diszkrimináció miatt a kisebbségeknek járó garantált 20 mandátumot.

Az egyetlen lehetőség az, ha az első két helyen végzett politikai pártok a harmadik helyezettel lépnek koalícióra. Azt azonban szinte biztosan tudni lehet, hogy Isa Mustafa nem lép ismét koalícióra Hashim Thaci koszovói elnök pártjával, a PDK-val, ugyanis éppen ez a párt okozta kormányának bukását, amikor támogatta az ellene beadott bizalmatlansági indítványt. Az Önrendelkezésnek pedig nagyon rossz híre van, és igen radikális eszközökkel politizált ellenzőkből az utóbbi időszakban, például könnygázgránátokkal akadályozta a törvényhozás munkáját. Ugyanakkor az Önrendelkezés sem lépne koalícióra a PDK-val, így előfordulhat, hogy Isa Mustafa és Albin Kurti is "a kisebbik rossz" elve mentén közösen alakít kormányt, kizárva így a kormányzásból a legtöbb szavazatot szerzett tömörülést.

A koszovói alkotmány értelmében a választás végleges eredményének kihirdetését követően 30 napon belül kell megalakulnia a parlamentnek, majd a köztársasági elnök felkéri a legtöbb szavazatot szerzett pártnak vagy koalíciónak a jelöltjét a kormányalakításra. Amennyiben ez a jelölt 15 napon belül nem tudja biztosítani a kellő számú támogatói szavazatot, az államfő újabb jelöltet kér fel. Amennyiben ismét nem lesz meg a kormányalakításhoz szükséges parlamenti többség, ismételt választást kell kiírni. A Zeri azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a jogszabályok szerint az államfő a második körben nem köteles másik pártból vagy koalícióból kormányfőjelöltet választani, azaz előfordulhat, hogy első körben Ramush Haradinajnak nem sikerül kormányt alakítania, de második körben ismét az ő koalíciójából kerül ki a jelölt, aki további 15 napig próbálkozhat a képviselők meggyőzésével.