A kutatást célja az volt, hogy felmérje a cigányság életkörülményeit és a nemzeti felzárkózási stratégiájának keretén belül elősegítse a társadalmi beilleszkedést helyi, regionális és nemzeti szinten - hangsúlyozta az igazgató.
A projekt, amelynek keretében 1550 roma háztartásban vizsgáltak 12 megyében, 18 hónapot vett igénybe. A kormányhivatal megbízásából a kutatást az Ecorys Hrvatksa Kft. és a Béke Tanulmányok Központja (CMS) egyesület készítette. A programot az Európai Unió Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) támogatta. Horvátországban 17 ezer magát romának való horvát állampolgár él.
A jelentésből többek között kiderül, hogy felmérést megelőző hónapban a roma háztartások átlagban 2500 kunát (106 ezer forintot) költöttek az említett időszakban. Az átlag minimum megélhetési költségek egy négytagú horvát család számára ennek közel a háromszorosa.
A 7 és 14 éves roma gyerekek nagy része rendszeresen jár általános iskolába, ugyanakkor középiskolába mindössze csak 31 százalékuk. Annak ellenére, hogy a megkérdezett szülők 91 százaléka azt szeretné, ha gyermeke tovább tanulna.
Veljko Kajtazi, roma kisebbségi parlamenti képviselő úgy vélte: itt az ideje, hogy egy jobb és hatékonyabb megközelítés szülessen a roma kisebbség problémáinak megoldására. Hozzátette: üdvözli a kezdeményezést, amely szerinte ez irányba halad.
A tanulmány felöleli az oktatás, a foglalkoztatás, a szociális ellátás, az egészségügy és a lakhatás problémáját, valamint a romák kulturális, társadalmi és politikai életben való részvételét is, amelynek teljes kiértékelése folyamatban van.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!