A medzsliszt, azaz a krími tatárok képviseleti szervezetét Oroszország 2016 áprilisában szélsőségesnek minősítette és működését betiltotta.

"Letartóztatások, zaklatások, házkutatások, megfélemlítések, fizikai és pszichológiai nyomásgyakorlás, emberek nyomtalan eltűnése - ez most a krími tatárok és az ukrán nemzetiségűek mindennapi élete az ideiglenesen megszállt félszigeten. Az orosz megszállók olajozott gépezete folyamatosan gyártja az emberek üldözéséhez alapot szolgáltató koholt vádakat, és ennek a rendszernek bárki áldozatául eshet" - hangoztatta a politikus. Kiemelte, hogy jogtalanul bebörtönzött szüleiket 105 gyermek várja haza a Krímben.

Petro Porosenko államfő a megemlékezésen tett felszólalásában egyebek mellett arról beszélt, hogy a megszállók a nemzetközi jogot megsértve megváltozatják a Krím demográfiai helyzetét, kiszorítva a félszigetről a krími tatárokat és az ukrán nemzetiségűeket, Oroszország belsejéből telepítve be migránsokat a helyükre. "Feltétlenül helyre kell állítani a krími tatárok jogát arra, hogy szülőföldjükön szabadon élhessenek. Meggyőződésem, hogy a történelmi igazságosság győzelme elkerülhetetlen" - szögezte le Porosenko.

Az utolsó hivatalos, 2001-ben végzett ukrajnai népszámlálás szerint a csaknem kétmillió lakosú Krími Autonóm Köztársaság területén élők 58 százaléka vallotta magát orosz nemzetiségűnek, 24 százaléka ukránnak, 12 százaléka krími tatárnak, a többiek más nemzetiségűnek.

1944. május 18-án kezdődött a krími tatárok tömeges deportálása a félszigetről szovjet Közép-Ázsiába. Néhány hét alatt a náci németekkel folytatott együttműködés vádjával, kollektív büntetésként mintegy kétszázezer tatárt telepítettek ki Sztálin utasítására a Krímből. Sokan közülük már útközben éhen vagy szomjan haltak, a deportálást követő években pedig a kitelepítettek csaknem fele életét vesztette.