A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) EP-képviselője a Deutschlandfunk német országos közrádióban sugárzott interjúban üdvözölte, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal, Lengyelországgal és Csehországgal szemben a menekültek tagországok közötti elosztásával kapcsolatban.

A bizottság lépése "teljesen rendben van", mert az Európai Unió "jogközösség", és valamennyi tagországnak tiszteletben kell tartania a közösségi jogot - mondta.

Németország ellen is számos kötelezettségszegési eljárást folytat az Európai Bizottság, és a migrációs válság elmélyülése, 2015 előtt Németország is teljes erővel ellenezte a menekültkvóták bevezetését - mondta az EPP frakcióvezetője. Hangsúlyozta, hogy az uniós intézmények "készen állnak" az eljárás alapját jelentő 120 ezer fő elosztásánál túlmutató, állandó "tehermegosztási" rendszer bevezetésére, de egyes tagállamok "önzősége" hátráltatja a folyamatot.

Az EPP frakcióvezetője hozzátette: mindig is úgy értette a menekültek elosztását elutasító kelet-európai tagországok álláspontját, hogy az uniós külső határok biztosítása után napirendre lehet venni a tagállamok közötti szolidaritás ügyét. Az EU-Törökország megállapodás révén a balkáni migrációs útvonalon sikerült stabilizálni a helyzetet, a következő nagy feladat pedig a Földközi-tengeren húzódó határ biztosítása - mondta Manfred Weber.

Ha ez is sikerül, akkor el lehet kezdeni beszélni a "belső szolidaritásról". Ebben a párbeszédben "jó érveink lesznek", és meg lehet majd győzni a kelet-európaiakat - mondta Manferd Weber.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy az EPP egyértelműen elhatárolódott Magyarországtól, és kijelölte a határokat a civil szervezetekkel és az egyetemekkel kapcsolatos ügyekben.

A civil szervezetek működésének átláthatóságával kapcsolatos törvény esetében Magyarország "teljes mértékben elfogadta az Európai Bizottság előírásait". Ez is mutatja, hogy Orbán Viktor kormányfő ugyan "kipuhatolja a határokat, amit mi nem tartunk jónak", de végül elfogadja a jogot, ezért "a klub tagja maradhat" - mondta az EPP frakcióvezetője.

"Ameddig valaki elfogadja a Brüsszelből érkező előírásokat, addig minden rendben van", és Magyarországnál sokkal nagyobb aggodalomra ad okot Lengyelország, mert Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke és a lengyel kormány már nem is tárgyal a bizottsággal, és "fundamentális támadást" indított az alkotmány és az igazságszolgáltatás függetlensége ellen - tette hozzá.