Az első magyar listát, amely a Magyar Összefogás nevet viseli, és amelyen a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) jelöltjei mellett a történelmi egyházak képviselői, valamint értelmiségiek és civilek kaptak helyet, augusztus 24-én adták át.
Zsoldos Ferenc, a Magyar Mozgalom listavezetője kedden Belgrádban újságíróknak kijelentette: nehéz volt összeszedni a szükséges számú támogatói aláírást, egyrészt azért, mert az MM szerint a hatalmi pártok, illetve a kormánykoalíció részét képező VMSZ megfélemlítette az embereket, másrészt a nagyarányú elvándorlás miatt, harmadrészt pedig azért, mert az emberek egyre inkább apatikussá válnak, és nem érdekli őket a politika.
A Szerbiában élő kisebbségek a nemzeti tanácsokon keresztül valósítják meg a kulturális önigazgatáshoz való jogukat, amely a művelődés, a tájékoztatás, a nyelvhasználat és az oktatás területére terjed ki.
A szavazáshoz előbb fel kell iratkozni a külön választói névjegyzékre, ezzel is jelezve, hogy a választó melyik nemzeti kisebbséghez tartozik. A listaállításhoz pedig a külön választói névjegyzékre feliratkozottak legalább 1 százalékának támogatására van szükség, azaz körülbelül 1400 embernek kell aláírásával támogatnia az indulni kívánó listát.
A Magyar Összefogáson és a Magyar Mozgalmon kívül további két csoportosulás jelezte indulási szándékát, ám a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége és a Magyar Liga még nem gyűjtötte össze a szükséges számú támogatói aláírást.
A kisebbségi nemzeti tanácsi választásokon azok vehetnek részt, akik október 19. éjfélig átadják jelöltlistájukat.
Négy évvel ezelőtt négy választási lista jelöltjei közül választhattak a vajdasági magyarok.
November 4-én a Szerbiában élő 22 nemzeti kisebbség közül 18 választhatja meg közvetlen módon saját kisebbségi önkormányzatát, míg négy nemzeti közösség elektorokon keresztül választja meg nemzeti tanácsát.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!