Az államfő Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének, Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének és Antonio Tajaninak, az Európai Parlament elnökének címezte levelét.

A horvát elnöki hivatal által közzétett levélből kiderül: az államfő attól tart, hogy a két hete életbe lépett schengeni határellenőrzési kódex miatt veszélybe kerülhet a horvát turizmus. Kolinda Grabar-Kitarovic szerint az a módszer, ahogy Szlovénia alkalmazza az uniós rendeletet, hatalmas torlódásokat okozott a horvát-szlovén határon a húsvéti ünnepek alatt. Hozzátette: a magyar határon nem voltak ilyen problémák.

Az államfő úgy vélte: Szlovénia nyomást akar gyakorolni Horvátországra a Pirani-öböl körül kialakult határvita miatt. Horvátország egyoldalún elállt az ügy döntőbírósági rendezésétől, miután kiderült, hogy Szlovénia lobbizott a döntőbíróságnál egy számára kedvező döntésért. Szlovén politikusok korábban úgy nyilatkoztak: Ljubljana különböző intézkedéseket vezethet be Zágráb ellen, és lehetetlenné teheti a turisták Horvátországba jutását.

Grabar-Kitarovic kiemelte, hogy Horvátország a vitás kérdések ellenére a lehető legjobb viszonyt akar ápolni Szlovéniával. A levélben megfogalmazottak nem kérdőjelezik meg Zágráb elkötelezettségét, hogy betartsa az EU-s szabályokat, köztük a schengeni határellenőrzési kódexet, különös tekintettel a schengeni övezethez való csatlakozást szolgáló erőfeszítéseire - nyomatékosította az államfő.

Az Európai Parlament és az uniós tagállamokat tömörítő Európai Unió Tanácsának határozata alapján április 7-én életbe lépett az új uniós határellenőrzési szabályozás, amely szerint az Európai Unió területére belépő vagy azt elhagyó minden uniós és harmadik országbeli állampolgár rendszerszerű ellenőrzését írja elő mind belépéskor, mind kilépéskor. Adataikat össze kell vetni őket a Schengeni Információs Rendszer (SIS), illetve az Interpol lopott vagy elveszett dokumentumok adatbázisával (SLTD), hogy a hatóságok meggyőződjenek arról, az illető nem jelent biztonsági, közrendvédelmi vagy közegészségügyi kockázatot az EU-ban. A szigorítás nemcsak az unió külső határaira vonatkozik, hanem minden olyan uniós belső határra, ahol a tagállamok még nem állapodtak meg a határellenőrzés megszüntetéséről, kiterjed a közúti, vasúti, légi és tengeri határokra egyaránt.

Horvátország már másnap, április 8-án ideiglenesen felfüggesztette a szigorított határellenőrzést a horvát-szlovén és a horvát-magyar határon, miután a szabályok miatt hatalmas kocsisor torlódott fel a két említett határszakaszon. A horvát határőrök jelenleg is csak szúrópróbaszerű, célzott ellenőrzéseket végeznek.

Sajtóértesülések szerint Zágráb diplomáciai úton Ljubljanát és Budapestet is arra kérte, hogy Horvátországhoz hasonlóan ideiglenesen függessze fel a szisztematikus határellenőrzést.

Miro Cerar szlovén kormányfő erre úgy reagált, hogy Szlovéniának be kell tartania az uniós rendeletet, ha továbbra is a (belső határellenőrzés nélküli) schengeni övezetben akar maradni. Mint mondta: amennyiben Horvátország meg akarja változtatni az érvényben lévő schengeni kódexet, a többi európai uniós tagállamot kell erről meggyőznie.

Karl Erjavec szlovén külügyminiszter csütörtökön visszautasította Kolinda Grabar-Kitarovic vádjait. Úgy vélte: a levél számos valótlanságot állít. Megismételte korábbi nyilatkozatát, miszerint Szlovénia betartja az uniós rendeletet, ugyanakkor elvetette, hogy Ljubljana szándékosan okozna torlódásokat a határon.

"Szlovénia azt szeretné, ha Horvátország mielőbb csatlakozna a schengeni övezet, akkor nem merülhetnének fel ilyen problémák, de sajnos még nem tudja teljesíteni a feltételeket" - mondta a szlovén diplomácia vezetője. Mindazonáltal hozzátette: a döntőbírósági eljárásnak ehhez semmi köze.