A parlament jelenleg jobboldali többségű felsőháza 348 tagjának mintegy felét, 171 szenátort választanak újra hat évre.

A szenátus a területi közösségek képviseletét biztosítja, tagjait közvetett és bonyolult módon választja egy elektori testület, amely a mintegy 150 ezer önkormányzati képviselőből áll. Miután a legutóbbi, 2014 márciusi önkormányzati választást a jobboldal nyerte meg, és az elmúlt három hónapban jelentősen csökkent az államfő népszerűsége, várható, hogy a többségében jobboldali helyi képviseletek a szenátusban továbbra is a jobbközép Köztársaságiakat juttatják többséghez.

Ez azt jelentheti, hogy a nemzetgyűléssel ellentétben, ahol a köztársasági elnök 2016 tavaszán alakult pártja, a Köztársaság lendületben (LREM) abszolút többséggel rendelkezik, Emmanuel Macron nem tudja ellenőrzése alá vonni a felsőházat.

Az LREM-nek jelenleg alig 29 szenátora van, többségében olyan, a korábban kormányzó szocialisták színeiben megválasztott szenátorok, akik a májusi elnökválasztás után csatlakoztak Macron pártjához. Francois Patriat, az LREM szenátusi frakcióvezetője szerint az a cél, hogy a csoport legalább ötven fősre növekedjen a szenátusi választásokon.

Emmanuel Macron zuhanásszerű népszerűségvesztését követően Christophe Castaner kormányszóvivő augusztus végén elismerte, hogy a kormány nem számít arra, hogy a nemzetgyűléshez hasonlóan tarolni fognak a szenátusban.

"Tisztában vagyunk azzal, hogy a választói bázis nem LREM-támogató. Nem a franciák szavaznak, hanem azok az emberek, akiket a letűnt idők referenciái alapján választottak meg" - mondta.

Az eredmény fontos jelzés lehet Emmanuel Macron számára, miután tükrözni fogja az elmúlt hónapokban megváltozott közhangulatot, de a gyakorlatban csak korlátozott hatással lesz a kormányzatra.

A törvényhozásban az utolsó szót ugyanis a nemzetgyűlési képviselők mondják ki abban az esetben, ha a két háznak eltérő a véleménye egy törvényjavaslatról. Az alsóházban pedig az LREM van elsöprő többségben. A szenátus azonban lassíthatja a jobboldalnak nem tetsző javaslatok parlamenti elfogadását.

Az alkotmánymódosításokhoz viszont elengedhetetlen a szenátus jóváhagyása. Emmanuel Macronnak ezért elsősorban az a célja, hogy pártja az alkotmánymódosításhoz szükséges többséget megszerezze, ami a parlament két háza tagjai háromötödének felel meg. Azaz a nemzetgyűlés és a szenátus 925 tagjától legalább 555 voksra van szükség a köztársasági elnöknek ahhoz, hogy az alkotmányt módosítani tudja. Kellő számú szavazat hiányában a népszavazás lehet a másik megoldás az államfő számára.

A jobbközép Köztársaságiak jelenleg 143 hellyel rendelkeznek a szenátusban, a szocialisták 86-tal.