Megkezdte kampányát a török államfő az elnöki rendszer mellett
Külföld, 2017.02.17
A dél-törökországi Kahramanmarasban kezdte meg pénteken Recep Tayyip Erdogan államfő az április 16-ára kiírt, az elnöki rendszer bevezetéséről szóló népszavazás előtti kampányát.
Erdogan beszédében úgy fogalmazott: április 16-án Törökországban egy reform válik valóra. Mint mondta: az elnöki rendszer személyes terve ugyan , de - mint fogalmazott - nem annyira jellemtelen, hogy azt a maga számára akarja bevezettetni.
Kahramanmaras tartományban a 2014-es köztársasági elnökválasztáson a szavazók 71,5 százaléka voksolt Erdogan mellett. Egy helyi család teára meghívta magához az államfőt, aki elfogadta a felkérést.
Az elnöki rendszer bevezetéséről áprilisban tartanak népszavazást Törökországban. Ha megszavaznák a parlament által már elfogadott alkotmánymódosítást, az jelentős mértékben szélesítené Erdogan államfői jogkörét.
A kormánypárt azzal érvel, hogy az elnöki rendszer bevezetése az ország stabilitása érdekében szükséges, míg az ellenzék attól tart, hogy az Erdogan egyszemélyes uralmához vezetne.
A változtatás értelmében a mindenkori államfő a végrehajtó hatalom feje lesz. Ő jelölheti ki és függesztheti fel hivatalukból a minisztereket, illetve egy vagy több alelnököt állíthat maga mellé. A lépéssel megszűnik a Török Köztársaság 1923-as megalakulásával létrejött miniszterelnöki intézmény.
Az államfő hatáskörébe kerül a rendkívüli állapot bevezetése, feloldása és esetleges meghosszabbítása. A parlament továbbra is kidolgozhat, módosíthat és visszavonhat törvényeket, valamint ellenőrizheti az államfő intézkedéseit. A törvényhozás a változtatásnak köszönhetően nem kizárólag hazaárulás miatt kezdeményezhet büntetőeljárást az államfő ellen. Az államfő ugyanakkor visszaküldheti a parlamentnek az egyes jogszabályokat, továbbá törvényerejű rendeleteket bocsáthat ki, de csak olyan területeken, amelyeket a törvény nem szabályoz egyértelműen.
Az alkotmánymódosítás révén az államfő párttag lehet, míg eddig hagyományosan semleges közszereplőként kellett tevékenykednie. Az államfő költségvetési tervet is készíthet, bár azt a törvényhozás fogadja el.
Az alaptörvény változásával 550-ről 600 fősre bővítik a parlamentet, és a választhatóság alsó korhatárát 25 évről 18 évre szállítják le. A parlamenti választásokat a jelenlegi 4 helyett 5 évente tartják, ráadásul az elnökválasztással egy napon. Az államfőt a nép közvetlenül választja, legfeljebb kétszer 5 évre. Bár akkor, ha a második ciklus ideje alatt előrehozott választásokat tartanának, az államfő harmadszor is választható lenne.
Kahramanmaras tartományban a 2014-es köztársasági elnökválasztáson a szavazók 71,5 százaléka voksolt Erdogan mellett. Egy helyi család teára meghívta magához az államfőt, aki elfogadta a felkérést.
Az elnöki rendszer bevezetéséről áprilisban tartanak népszavazást Törökországban. Ha megszavaznák a parlament által már elfogadott alkotmánymódosítást, az jelentős mértékben szélesítené Erdogan államfői jogkörét.
A kormánypárt azzal érvel, hogy az elnöki rendszer bevezetése az ország stabilitása érdekében szükséges, míg az ellenzék attól tart, hogy az Erdogan egyszemélyes uralmához vezetne.
A változtatás értelmében a mindenkori államfő a végrehajtó hatalom feje lesz. Ő jelölheti ki és függesztheti fel hivatalukból a minisztereket, illetve egy vagy több alelnököt állíthat maga mellé. A lépéssel megszűnik a Török Köztársaság 1923-as megalakulásával létrejött miniszterelnöki intézmény.
Az államfő hatáskörébe kerül a rendkívüli állapot bevezetése, feloldása és esetleges meghosszabbítása. A parlament továbbra is kidolgozhat, módosíthat és visszavonhat törvényeket, valamint ellenőrizheti az államfő intézkedéseit. A törvényhozás a változtatásnak köszönhetően nem kizárólag hazaárulás miatt kezdeményezhet büntetőeljárást az államfő ellen. Az államfő ugyanakkor visszaküldheti a parlamentnek az egyes jogszabályokat, továbbá törvényerejű rendeleteket bocsáthat ki, de csak olyan területeken, amelyeket a törvény nem szabályoz egyértelműen.
Az alkotmánymódosítás révén az államfő párttag lehet, míg eddig hagyományosan semleges közszereplőként kellett tevékenykednie. Az államfő költségvetési tervet is készíthet, bár azt a törvényhozás fogadja el.
Az alaptörvény változásával 550-ről 600 fősre bővítik a parlamentet, és a választhatóság alsó korhatárát 25 évről 18 évre szállítják le. A parlamenti választásokat a jelenlegi 4 helyett 5 évente tartják, ráadásul az elnökválasztással egy napon. Az államfőt a nép közvetlenül választja, legfeljebb kétszer 5 évre. Bár akkor, ha a második ciklus ideje alatt előrehozott választásokat tartanának, az államfő harmadszor is választható lenne.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!