A választópolgárok 15 párt és koalíció 1578 jelöltjének sorsáról döntenek.

A közvélemény-kutatások alapján szoros küzdelem várható a kormányzó baloldali Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) és a legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) és koalíciója között. A felmérések szerint egy kicsivel vezetnek a szociáldemokraták. A közvélemény-kutatások szerint egyik párt sem tud majd egyedül kormányt alakítani, így - ahogyan a korábbi években - az albán kisebbségi pártok jelenthetik majd a mérleg nyelvét.

A szociáldemokraták az egyik albán kisebbségi párttal, a Besával összefogva indultak a megmérettetésen, választási szlogenjük a "Képesek vagyunk rá" volt, amivel arra utaltak, hogy képesek az európai úton tartani az országot, és elérni, hogy Észak-Macedónia belátható időn belül csatlakozhasson az Európai Unióhoz, ahogyan az év elején a NATO-hoz is csatlakozott. Az inkább a nemzeti érzelmekre építő VMRO-DPMNE a "Macedónia megújítása" jelmondattal igyekezett meggyőzni a választópolgárokat arról, hogy a szociáldemokraták majdnem négyéves kormányzása után ismét meg kell újítani az országot, ezt viszont voltaképpen a korábbi évekbeli jobboldali kormányzás újrakezdésével tennék.

Mindkét oldal a valóságtól elrugaszkodott gazdasági ígéreteket tett. A kormány és az ellenzék is magasabb fizetéseket és nyugdíjakat, valamint alacsonyabb adókat tervez a következő időszakra, gazdasági szakértők szerint azonban ezek irreális elképzelések, hiszen egyelőre nem lehet tudni, meddig húzódik el a koronavírus-járvány, és milyen gazdasági következményei lesznek, nagyon valószínű, hogy az adókat nemhogy csökkenteni nem lehet majd a következő néhány évben, hanem növelni kell.

A koronavírus-járvány is téma volt a kampány során. Míg a kormány azt hirdette, jól kezelte a helyzetet, és megakadályozta a kórházak túltelítettségét, az ellenzék szerint túl hamar oldották fel a korlátozásokat, ami abból is látszik, hogy május óta folyamatosan növekszik az új fertőzöttek és a halottak száma. A választást egyébként a járvány miatt kellett április 12-ről július 15-re halasztani, illetve a fertőzöttek már hétfőn leadhatták voksaikat, kedden pedig az idősek, a krónikus betegségben szenvedők és a börtönbüntetésüket töltők szavazhattak.

A szkopjei parlament februárban oszlott fel, miután Zoran Zaev miniszterelnök lemondott, mert az Európai Unió a korábbi ígéretek ellenére nem kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával. Azóta ügyvezető kormány vezeti a nyugat-balkáni országot.

Zoran Zaev azért döntött a lemondás mellett, mert 2016-ban a legfontosabb kampányígérete az ország euroatlanti integrációjának felgyorsítása volt. A csatlakozási tárgyalások megkezdésének reményében a nyugat-balkáni ország megbékélt Görögországgal, a nevét pedig Macedóniáról Észak-Macedóniára változtatta. A brüsszeli döntést a kormány csalódásként élte meg. Azóta Brüsszel már zöld jelzést adott a csatlakozási tárgyalások megkezdésének.

A választópolgárok 21 óráig adhatják le voksaikat, az első, nem hivatalos eredmények késő este várhatóak.

Az észak-macedónok a legutóbb 2016. december 11-én járultak az urnák elé.