A Montenegróval kötött határmegállapodás ratifikálásához kétharmados többségre volt szükség, ám ezt korábban három alkalommal sem sikerült biztosítania a javaslat támogatóinak. Szerdán a 120 fős képviselőház 80 tagja szavazott igennel, 11 tagja pedig nemmel. A megállapodás elfogadásához az igen szavazatok legkevesebb kétharmados többségére, vagyis 80 szavazatra volt szükség.

A parlamenti vita kedden zajlott, szerdán már csak szavazniuk kellett a képviselőknek, ám a voksolást többször is elhalasztották, mert az ultranacionalista Önrendelkezés (Vetevendosje) képviselői négyszer is könnygázgránátot robbantottak az ülésteremben. A rendőrség öt képviselőt letartóztatott, végül megtarthatták a szavazást.

Montenegró és Koszovó 2015-ben Bécsben írta alá a két ország pontos határvonalát kijelölő dokumentumot, ám azt a két parlamentnek is be kellett cikkelyeznie.

A pristinai ellenzék, főként az Önrendelkezés könnygázgránátokkal akadályozta többször is a képviselőház munkáját, így tiltakozva a megállapodás ellen. Véleményük szerint a határegyezmény káros Koszovóra nézve, mert általa több mint nyolcezer hektár koszovói terület kerül a szomszédos országhoz. A tiltakozások végül a kormány elleni bizalmatlansági indítványhoz vezettek, így az Isa Mustafa vezette akkori vezetésnek tavaly májusban távoznia kellett. Az új miniszterelnök Ramush Haradinaj lett, és noha pártja korábban ellenezte a határegyezményt, kormányfőként ő is a ratifikálás mellett szólalt fel.

Korábban az Európai Unió több politikusa is arra szólította fel a pristinai politikusokat, hogy szavazzák meg a határegyezményt, és még a montenegrói és a koszovói elnök is kiadott egy közös nyilatkozatot, amelyben az elfogadás mellett kardoskodott.

Az Európai Unió nevében Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs politikáért és uniós belügyekért, valamint az uniós polgárságért felelős tagja és Johannes Hahn, az európai szomszédságpolitikáért és csatlakozási tárgyalásokért felelős biztos közös nyilatkozatban előremutató, jelentős lépésnek nevezte a határegyezmény ratifikálását.

A jószomszédi kapcsolatok szellemében létrejött dokumentum a Koszovó által sürgetett vízumliberalizáció egyik kulcsfontosságú kritériumának teljesítése - húzták alá.

Az Európai Unió elvárja, hogy Koszovó továbbra is tegyen erőfeszítéseket a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem erősítéséért - tették hozzá.