Megválasztotta társelnökeit a német parlament legnagyobb ellenzéki pártja
Külföld, 2019.11.30
Megválasztotta társelnökeit a következő két évre szombaton Braunschweigben tartott kongresszusán a német szövetségi parlament (Bundestag) legnagyobb ellenzéki ereje, az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párt.
A kormányzó Kereszténydemokrata Uniótól (CDU) és testvérpártjától, a Keresztényszociális Uniótól (CSU) jobbra álló AfD egyik társelnöki tisztségében nem történt változás, a kongresszusi küldöttek szavazatainak 69,18 százalékával újraválasztották Jörg Meuthen európai parlamenti képviselőt, aki 2015 óta van a pozícióban.
A másik társelnöki tisztséget az utóbbi két évben a párt egyik alapítója, a 78 éves, korábbi CDU-s Alexander Gauland töltötte be, aki a Bundestagban társ-frakcióvezetőként végzett munkájára és életkorára hivatkozva nem kívánt újra indulni, hanem a külön neki létrehozandó tiszteletbeli elnöki pozíciót kívánja betölteni.
A helyére a pártvezetés szándékának megfelelően egy Szászország tartományi Bundestag-képviselőt, Tino Chrupallát választották meg. Az első fordulóban is az első helyen végzett, de nem szerzett többséget, a második fordulóban a szavazatok 54,51 százalékával győzött.
Ellenfele a szintén Bundestag-képviselő Gottfried Curio volt, aki a többi között arról a véleményéről ismert a német közvéleményben, miszerint a muszlim vallású hazai családokban a gyerekvállalás a németek ellen irányuló "szülés általi dzsihád" (Geburten-Dschihad).
Jörg Meuthen és Tino Chrupalla egyaránt sürgette a kongresszuson, hogy az AfD váljon kormányképessé, haladjon tovább a professzionálisan működő, alaposan kidolgozott programmal rendelkező és a kormányzásra felkészült párttá való fejlődés útján.
Jörg Meuthen kiemelte, hogy az AfD-nek a "konzervatív, szabadelvű, hazafias" politikát kell képviselnie. Tino Chrupalla hangoztatta, hogy az AfD csak megfontolt, józan politikával nyerhet teret a "polgári középen", az "erős szavak" pedig csak elriasztják a választókat, főleg a nőket.
A 2013-ban alapított AfD EU-szkeptikus jobboldali liberális pártként indult. Az utóbbi években legfőképpen a szövetségi kormány menekültügyi politikájának éles bírálatára és a bevándorlás elutasítására építette politikáját. Több ügyről, például a nyugdíjrendszert érintő kérdésekről nincs kiforrott programja, és nincs egységes álláspontja arról, hogy létező jelenség-e az emberi tevékenységre visszavezethető éghajlatváltozás. A Bundestagba a 2017-es választáson jutott be, 12,6 százalékos eredménnyel. A legutóbbi mérések szerint a szavazatok 13-15 százalékára számíthatna, ha most vasárnap lenne a Bundestag-választás.
A másik társelnöki tisztséget az utóbbi két évben a párt egyik alapítója, a 78 éves, korábbi CDU-s Alexander Gauland töltötte be, aki a Bundestagban társ-frakcióvezetőként végzett munkájára és életkorára hivatkozva nem kívánt újra indulni, hanem a külön neki létrehozandó tiszteletbeli elnöki pozíciót kívánja betölteni.
A helyére a pártvezetés szándékának megfelelően egy Szászország tartományi Bundestag-képviselőt, Tino Chrupallát választották meg. Az első fordulóban is az első helyen végzett, de nem szerzett többséget, a második fordulóban a szavazatok 54,51 százalékával győzött.
Ellenfele a szintén Bundestag-képviselő Gottfried Curio volt, aki a többi között arról a véleményéről ismert a német közvéleményben, miszerint a muszlim vallású hazai családokban a gyerekvállalás a németek ellen irányuló "szülés általi dzsihád" (Geburten-Dschihad).
Jörg Meuthen és Tino Chrupalla egyaránt sürgette a kongresszuson, hogy az AfD váljon kormányképessé, haladjon tovább a professzionálisan működő, alaposan kidolgozott programmal rendelkező és a kormányzásra felkészült párttá való fejlődés útján.
Jörg Meuthen kiemelte, hogy az AfD-nek a "konzervatív, szabadelvű, hazafias" politikát kell képviselnie. Tino Chrupalla hangoztatta, hogy az AfD csak megfontolt, józan politikával nyerhet teret a "polgári középen", az "erős szavak" pedig csak elriasztják a választókat, főleg a nőket.
A 2013-ban alapított AfD EU-szkeptikus jobboldali liberális pártként indult. Az utóbbi években legfőképpen a szövetségi kormány menekültügyi politikájának éles bírálatára és a bevándorlás elutasítására építette politikáját. Több ügyről, például a nyugdíjrendszert érintő kérdésekről nincs kiforrott programja, és nincs egységes álláspontja arról, hogy létező jelenség-e az emberi tevékenységre visszavezethető éghajlatváltozás. A Bundestagba a 2017-es választáson jutott be, 12,6 százalékos eredménnyel. A legutóbbi mérések szerint a szavazatok 13-15 százalékára számíthatna, ha most vasárnap lenne a Bundestag-választás.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!