A testvérpárt CSU vezetőjével, Horst Seehofer bajor kormányfővel tartott tájékoztatóján elmondta: a pártszövetség azt tervezi, hogy október 18-án először az FDP-vel, majd a Zöldekkel folytatják le az első, úgynevezett szondázó megbeszélést, és két nappal később, október 20-án mind a két lehetséges koalíciós partnerrel együtt tartanak egy második fordulót.

Angela Merkel kiemelte, hogy vasárnap egy "klasszikus kompromisszummal" lezárták a pártszövetségen belül a menekültekről, mindenekelőtt a CSU által követelt évi 200 ezer fős befogadási felső határról folytatott vitákat, és a megállapodás révén a CDU/CSU egységesen, közös álláspontot képviselve kezdhet hozzá a kormányalakítás munkájának.

A vasánapi megállapodás "nagyon jó bázis" a szondázó megbeszélések elkezdéséhez, biztosítja, hogy sértetlen maradjon mind a politikai menedék alaptörvényben garantált joga, mind a genfi menekültügyi egyezmény és az európai uniós menekültügyi szabályozás előírásainak sora, amelyek nem ismerik a felső határ fogalmát.

Így a Németországba érkező menedékkérők mind szabályszerű menekültügyi eljárásban részesülnek, a "200 001. is". Ugyanakkor azt is biztosítja, hogy a menekültek száma mégse haladja meg az évi 200 ezer főt - mondta Angela Merkel.

Horst Seehofer hangsúlyozta, hogy a CSU nagyon elégedett a kompromisszummal. A pártszövetség közös koncepciója átlátható és a jogállamiság szabályainak megfelelő rendszert alkot, ez lesz a "sorvezető" lesz a következő évek menekültpolitikájához.

Kiemelte, hogy továbbra sem utasítanak vissza embereket a határon, ha azt mondják, hogy menedékjogi kérelmet szeretnének benyújtani Németországban, hanem különleges központokban helyezik el őket, ahol a lehető leggyorsabban döntenek ügyükben, és az elutasított menedékkérőket ezekből a központokból juttatják vissza hazájukba.

A CSU elnöke elmondta, hogy az évi 200 ezer fős célszámot lehet felfelé és lefelé is módosítani, de a kormány csak a szövetségi parlamenttel együtt dönthet az ügyben. Felfelé humanitárius szükséghelyzetben, amikor nagyobb áldozatvállalásra van szükség Németország részéről, lefelé pedig akkor, ha valamilyen okból, például a munkanélküliség növekedés miatt csökken Németország menekültbefogadási képessége.

A 200 ezer főben a politikai menedékjogot vagy a genfi egyezmény alapján megítélt menekült státuszt szerző emberektől a menekültek családegyesítéssel érkező rokonaiig mindenki beletartozik, akit humanitárius alapon fogad be Németország.

Annak érdekében, hogy az érkezők száma ne haladja meg a 200 ezret, a CDU/CSU álláspontja szerint a nemzetközi szinten az eddigi célkitűzéseket követve törekedni kell egyebek mellett az uniós külső határok védelmére és arra, hogy a menekültügyi eljárásokat a külső határon folytassák le, és arra is, hogy az EU a Törökországgal kötött menekültügyi megállapodás mintájára folytasson együttműködést más származási országokkal és tranzitországokkal.

Horst Seehofer a megállapodást ismertetve aláhúzta, hogy a menekültügytől különállóan akarják kezelni az EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országokból Németországba irányuló gazdasági, munkavállalási migráció ügyét. Azt szeretnék elérni, hogy a következő koalíció alkosson meg egy törvényt, amely szabályozza a szakképzett munkavállalók bevándorlását.

Arra a kérdésre, hogy mennyire lehet "kőbe vésett" megállapodásnak tekinteni a kompromisszumot, Angela Merkel elmondta, hogy a pártszövetségen belüli megegyezéssel kijelölték azt az álláspontot, amelyet elfoglalva a CDU/CSU elkezdi az egyeztetéseket a lehetséges koalíciós partnerekkel.

Az FDP és a Zöldek vegyesen fogadták a CDU/CSU megállapodását. Mindkét pártból hallani elutasító, de nyitottságot jelző hangokat is. A Zöldek egyik társelnöke, a párt balszárnyához sorolt Simone Peter például elfogadhatatlannak nevezte a CDU/CSU megállapodását, a másik társelnök, a reálpolitikai irányzatnak nevezett szárnyhoz sorolt Cem Özdemir viszont azt mondta, a kompromisszum azt jelenti, hogy valamennyi félnek engedményeket kell tennie a többiek számára. Az FDP-nél Wolfgang Kubicki alelnök azt jósolta, hogy a CDU/CSU megállapodása nem lesz hosszú életű, egy másik alelnök, Marie-Agnes Strack-Zimmermann viszont úgy vélte, hogy a megállapodás megfelelő bázis az egyeztetések elkezdéséhez.