Az amerikai külügyminiszter leszögezte: Irán éveken keresztül visszaélt a barátsági szerződéssel, az amerikai kormány pedig most megvizsgálja majd a szerződés felmondásának gyakorlati következményeit. Hozzátette: ezt a döntést már 39 évvel ezelőtt, az iszlám forradalom 1979-es győzelmekor meg kellett volna hozni. A tárcavezető a hágai Nemzetközi Bíróság döntésére reagálva leszögezte: Teherán politikai és propagandacélokra használja a bíróságot, amelynek döntésétől függetlenül Washington amúgy is elkötelezett az Iránnak nyújtandó humanitárius segítség folyósításában. A Nemzetközi Bíróság csütörtökön rendelte el a humanitárius segítségnyújtást és a polgári repülésbiztonságot érintő amerikai szankciók feloldását. Pompeo lényegében Irán vereségeként értékelte a hágai döntést, mert - mint fogalmazott - a bíróság elutasította Teherán összes többi kérését az amerikai szankciók feloldására.

A miniszter Iránt vádolta meg az iraki Bagdadban és Bászrában lévő amerikai képviseletek elleni fenyegetésekkel. "Hírszerzésünk e tekintetben alapos, az ajatollah és csatlósainak keze benne van az Egyesült Államok elleni támadásokban" - fogalmazott.

Kitért Szíriára is, és azt hangoztatta, hogy az orosz légvédelmi rendszerek Szíriának történt szállítása jócskán szélesíti a konfliktust.

Heiko Maas német külügyminiszter elsősorban a szíriai helyzetről beszélt, leszögezve: egyetértett Pompeóval abban, hogy mindent meg kell tenni a vegyi fegyverek bevetésének elkerüléséért Szíriában. Elmondta: mind Washington, mind Berlin politikai rendezést szeretne Szíriában, és mielőbbi alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását szorgalmazza.

John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó a Fehér Ház szokásos napi sajtókonferenciáján bejelentette: Washington kivonul a diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961-es bécsi egyezmény viták rendezésére szolgáló kiegészítő jegyzőkönyvéből, amelyet Irán és a palesztinok mellett mások is arra használhatnak fel, hogy az Egyesült Államokat pereljék a hágai székhelyű Nemzetközi Bíróság előtt. Mint mondta, ez a szabályozás sérti az Egyesült Államok szuverenitását.

A nemzetbiztonsági tanácsadó a döntés indoklásakor arra hivatkozott, hogy a palesztinok panaszt tettek a Nemzetközi Bíróságnál az amerikai nagykövetség Tel Avivból Jeruzsálemba történt áthelyezése miatt. "Úgynevezett államnak" minősítve Palesztinát, nehezményezte, hogy a palesztin fél a panasz benyújtásakor az Egyesült Államokat vádlottként nevezte meg.

A nemzetbiztonsági tanácsadó ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az amerikai kormány nem a Bécsi Konvenció egészéből vonul ki, sőt, elvárja, hogy más államok tiszteletben tartsák a bécsi egyezményben megfogalmazott kötelezettségeket.

Rövid beszédében Bolton kitért Iránra is. Azt hangsúlyozta, hogy Washingtonnak nem az iráni néppel, hanem a vezetőivel van vitája és hírszerzési információkra hivatkozva úgy vélekedett, hogy Teherán nem adta fel atomprogramját.