A Brüsszel által kifogásolt igazságügyi reform nélkülözhetetlen Lengyelországban - hangsúlyozta Morawiecki a lengyel miniszterelnöki hivatal Twitter-fiókjára feltett nyilatkozatában. A Varsó és az Európai Bizottság közötti párbeszédben "nyitottságra és becsületességre van szükség" - tette hozzá.

Mint írta, bízik abban, hogy Lengyelország szuverenitása összeegyeztethető az egységes Európa eszméjével.

A lengyel kormányfői hivatal szóvivője ezt követően megerősítette: Morawiecki január 9-én tárgyal Brüsszelben az EB elnökével, Jean-Claude Junckerrel.

Az EB döntését, miszerint az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást indítanak el, egyúttal három hónapot adva Varsónak a brüsszeli testület által szerdán megfogalmazott újabb ajánlások megvalósítására, több lengyel politikai vezető politikai indíttatásúnak minősítette.

Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter ebben az összefüggésben rámutatott: a lengyel igazságügyi reform Brüsszel által kifogásolt megoldásai más uniós tagállamokban is léteznek. Aláhúzta: Lengyelország akkor lesz az EU számottevő tagja, ha jól működő bíróságai lesznek.

Politikai, nem pedig jogi jellegűnek minősítette a lépést a lengyel külügyi közlemény is, mely szerint az EB döntése "szükségtelenül megterheli a kölcsönös kapcsolatokat". A lengyel külügyminisztérium aláhúzta: Varsó mindig kész a párbeszédre az EB-vel, ezt Morawiecki a legutóbbi EU-csúcstalálkozón megerősítette, és "pozitív visszhangra talált". A közlemény ezzel a már korábban beharangozott Juncker-Morawiecki találkozóra utalt.

Krzysztof Szczerski, a lengyel államfő kabinetfőnöke és külügyi államtitkára a PAP hírügynökségnek nyilatkozva úgy vélte: az EB "gyakorlatilag elszánta magát arra, hogy egyoldalúan beszüntesse a párbeszéd jelenlegi szakaszát, melynek folytatására a lengyel kormány készen állt".

Rámutatott: Lengyelországban még nem ért véget a két kifogásolt bírósági törvény jóváhagyási folyamata, hiszen Andrzej Duda elnök még nem írta alá ezeket. Szczerski szerint az EB-t terheli majd a felelősség a szerdai döntés "érdemi megindoklásáért, valamint hosszú távú következményeiért". Frans Timmermans, az EB első alelnöke egyébként arra hivatkozott szerdán, hogy a lengyel államfői hivatal korábban már kilátásba helyezte a jogszabályok aláírását.

Beata Mazurek, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) szóvivője, valamint Ryszard Czarnecki, az Európai Parlamentnek a PiS soraiból megválasztott egyik alelnöke arról is beszélt, hogy Brüsszel a jogállamisági eljárással nyomást gyakorol Lengyelországra, amely nem hajlandó az uniós menekültelosztási kvóta elfogadására.

Mazurek emellett meggyőződését fejezte ki, hogy a hetes cikk szerinti eljárás végén esetleg Lengyelország ellen kiszabandó szankciókat - melyek elfogadása előtt az EU-tagállamok egyhangú döntésére lenne szükség - Magyarország ellenezni fogja.

A fejleményeket kommentálva Donald Tusk, az Európai Tanács (ET) krakkói látogatáson tartózkodó lengyel elnöke kijelentette: az EB döntése annak következménye, hogy a PiS a parlamenti többség birtokában "fölérendeli magát a jognak". Ez a hozzáállás a gyakorlatban megszünteti a bíróságok függetlenségét - jegyezte meg a politikus, hangot adva azon reményének, hogy a varsói kormány "észhez tér, és nem keres minden áron konfliktust ott, ahol egyszerűen nincs igaza".

Tusk - aki szerint a közeljövőben nem várható a szankciók kiszabása Lengyelország ellen - ígérte: mindent megtesz azért, hogy származási országát "ne érjék ilyen büntetések". Komolynak minősítette viszont PiS-kormányzás politikai következményeit, szerinte Európában "már most olyan államnak tekintik Lengyelországot, mint amely saját akaratából valahogy nem illeszkedik be az EU-ba".

Tusk pártja, a fő lengyel ellenzéki erőt adó Polgári Platform nevében nyilatkozó Rafal Trzaskowski volt külügyminiszter-helyettes szerint a PiS kormány "az európai integráció peremén találta magát", "képtelen volt érvei meggyőző bemutatására". Trzaskowski szerint a PiS még mindig visszavonhatná "a bíróságok függetlenségét sértő" törvényeit, máskülönben - mint mondta - "nagyon kemény következmények", elsősorban az ET-beli szavazati jog megvonása várhatók.