A boszniai képviselőknek az orosz felsőház elnöke azt mondta: a NATO nyugat-balkáni bővítése veszélyezteti a térség biztonságát és stabilitását, emellett pedig az Egyesült Államok és nyugat-európai szövetségesei Oroszország ellenes propagandát folytatnak.

"Oroszország soha senkire nem kényszerített rá semmit, és kategorikusan elutasítja a más országok belügyeibe történő beavatkozást" - hangsúlyozta Valentyina Matvijenko. Hozzátette, Moszkva célja, hogy minél szorosabb kapcsolatot alakítson ki a délkelet-európai országokkal, főként egy olyan időszakban, amikor "nehéz megőrizni a békét, és amikor éppen a világrend átrendezése folyik", hiszen "az Egyesült Államok és szövetségesei igyekeznek irányítani a világ sorsát". Véleménye szerint az említett országok propagandaháborút folytatnak Oroszország ellen, mert az nem ért egyet a politikájukkal.

Az orosz politikus megköszönte a boszniai képviselőknek, hogy Szarajevó nem csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz. Szarajevó ezen lépése azonban nem feltétlenül tükrözi az ország teljes vezetésének véleményét, a szankciókhoz történő csatlakozást eddig csak azért nem fogadta el a parlament, mert azt a szerb képviselők minden alkalommal megvétózták.

A nyugat-balkáni országok közül Szerbia áll ki a leghatározottabban a NATO-csatlakozás ellen, mindazonáltal nem akar semmilyen tömbhöz csatlakozni, katonailag semlegesnek vallja magát, és ebben a boszniai szerbek is támogatják. A szerbeket történelmi, vallási és kulturális hagyományok kötik az oroszokhoz.

Oroszország mélységesen elítéli azt, hogy Montenegró tavaly csatlakozott a NATO-hoz - mutatott rá Valentyina Matvijenko. Mint mondta: az ott élők legalább fele nem támogatta a csatlakozást, így Podgorica döntése nem volt demokratikus, és az európai biztonsági rend aláásásának újabb példájaként szolgálhat. "Ugyanezt a veszélyes kísérletet akarják most Macedóniában is megvalósítani" - húzta alá az orosz felsőház elnöke.

Míg a Nyugat úgy véli, hogy a nyugat-balkáni országok euroatlanti integrációja biztosíthatja a térség békéjét és stabilitását, Oroszország szerint a NATO és az EU terjeszkedésének célja az orosz befolyás visszaszorítása. Ennek jó példája Montenegró tavalyi NATO-csatlakozása, amit Oroszország ellenzett, és a döntést követően több orosz cég ki is vonult az országból. Montenegró csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz, valamint néhány orosz diplomatát is kiutasított a közelmúltban a Szkripal-üggyel összefüggésben. Podgorica szerint a 2016-os parlamenti választások idején orosz és szerb állampolgárok kíséreltek meg puccsot annak érdekében, hogy megakadályozzák az ország NATO-csatlakozását. Moszkva tagadta, hogy bármi köze is lenne az ügyhöz, a montenegrói hatóságok azonban fenntartották a vádakat.

Bosznia-Hercegovina 2010 óta tárgyal a NATO-val a lehetséges csatlakozásról, ám a szerb nemzetiségű politikusok mindent megtesznek annak érdekében, hogy ez ne történhessen meg.