Moszkva kész tárgyalni Washingtonnal a közepes hatótávolságú rakéták leszereléséről szóló egyezmény fenntartásáról

Külföld, 2017.12.08

Oroszország maradéktalanul tiszteletben szándékozik tartani az európai szárazföldi állomásoztatású közepes és rövid hatótávolságú rakéták leszereléséről megkötött (INF-) egyezmény rendelkezéseit mindaddig, ameddig az Egyesült Államok is így tesz, és kész tárgyalni az azzal kapcsolatban felmerült problémákról.

Ezt közleményben tudatta pénteken, az INF-megállapodás megkötésének 30. évfordulóján az orosz külügyminisztérium.

"Ismételten hangsúlyozzuk, hogy az INF-megállapodás minden feltételét be fogjuk tartani, amíg azokat a partnereink betartják. Hajlandóak vagyunk az Egyesült Államokkal politikamentes, szakmai párbeszédet folytatni az akörül összegyűlt problémákról. Ugyanakkor elfogadhatatlan, hogy az ultimátumok nyelvén beszéljenek velünk, és Oroszországra katonai, politikai és szankciós nyomást gyakoroljanak, amiről Washingtonban izgalommal tárgyalnak" - áll a dokumentumban.

Az orosz diplomáciai tárca szerint Moszkva az elmúlt három évtized során mindig tartotta magát az egyezményhez, és el kívánja érni, hogy így tegyen az Egyesült Államok is. Washington a közlemény megfogalmazása szerint "meglehetősen szabadon értelmezi az egyezményes kötelezettségeket ott, ahol azok akadályozzák a számára fontos fegyverek kifejlesztését", ugyanakkor megalapozatlanul vádolja Oroszországot a megállapodás megsértésével.

A közlemény az INF-szerződést fontos mérföldkőnek nevezte a hidegháborús sztereotípiák elutasítása terén, rámutatva, hogy az fontos szerepet játszott az európai és globális biztonság megerősítésében. Az orosz külügyminisztérium ugyanakkor sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy nem sikerült megvalósítani Moszkva 2007-ben előterjesztett javaslatát az egyezmény egyetemessé tételére, ami "lehetővé tette volna, hogy elejét vegyék a rakéták elterjedésével járó problémáknak és negatív tendenciáknak".

Az Egyesült Államok először 2014 júniusában vádolta meg Oroszországot földi telepítésű közepes hatótávolságú rakéta tesztelésével. Moszkva ezzel szemben azt vetette Washington szemére, hogy az amerikai rakétapajzsnak az európai szárazföldre (Romániába és Lengyelországba) telepített elemei elhárító rakéták mellett manőverező robotrepülőgépek kilövésére is alkalmasak. Mindkét fél megalapozatlannak minősítette az ellene felhozott vádakat.

Az 1987. december 8-án Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár által aláírt, és 1988. június 1-jén hatályba lépett (Intermediate-range Nuclear Forces, INF-) szerződés értelmében három éven belül fel kellett számolni az amerikai és a szovjet közepes (1000-5500 kilométer) hatótávolságú rakétákat és ezek indítóberendezéseit. A rövidebb (500-1000 kilométer) hatótávolságú rakéták és indítóberendezéseik felszámolására az egyezmény másfél évet adott.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!