Ezt csütörtökön közölte az orosz elnöki hivatal és igazságügyi tárca Moszkvában. A strasbourgi székhelyű törvényszék egyebek között megállapította: Oroszország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének az élethez fűződő jogról szóló 2. cikkét azzal, hogy nem sikerült megelőznie a tragédiát. Az EJEB ítélete szerint Moszkvának mintegy 3 millió euró kártérítést kell fizetnie több mint négyszáz felperesnek.

Dmitrij Peszkov orosz elnök szóvivő kijelentette, hogy a Kreml elfogadhatatlannak tartja az EJEB azon következtetését, miszerint az orosz hatóságok nem törekedtek a terrorcselekmény megelőzésére. "Olyan országként, amely terrortámadások célpontja volt, nem érthetünk egyet ezzel a megfogalmazással" - mondta.

Peszkov "tisztán elméletinek" és "abszolút elfogadhatatlannak" minősítette a bíróság azon következtetését, amely szerint a hatóságok minimálisra csökkenthették volna a terrorcselekmény következményeit.

Az orosz igazságügyi minisztérium szerint az EJEB több következtetése megalapozatlan, érvelése pedig nem meggyőző és nem áll összhangban az orosz hatóságok által benyújtott bizonyítékokkal. A tárca szerint a bíróságnak a túszszabadító akció megtervezésére, a műveleti központ irányítására és a szolgálatok közötti együttműködésre vonatkozó érvelése "nem elég alapos megközelítésről" árulkodik.

A minisztérium egyebek között szóvá tette, hogy az EJEB hiányolta a műveleti központ írásos parancsait, ami arra utal, hogy a bírók nem értették meg a helyzet súlyosságát, a mentési művelet sajátosságát és kockázatait.

A tárca "tökéletesen alaptalannak" minősítette az EJEB-nek azt az állítását, hogy a rendvédelmi szervek válogatás nélkül pusztító vagy nehézfegyvereket vetettek be, amikor a túszok még a terroristák által elfoglalt iskolaépületében voltak. Az állásfoglalás szerint hiteles bizonyítást nyert, hogy az áldozatok nem a különleges szolgálatok fegyverhasználata miatt szenvedtek sérüléseket.

A minisztérium sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az EJEB a mérlegeléskor nem vette figyelembe a hozzá eljuttatott, arról szóló részletes kimutatást, hogy a túszmentő akció során a biztonsági erők mikor és milyen típusú lőfegyvereket vetettek be.

Egy több mint 30 fős csecsen terrorkommandó mintegy 1100 gyereket, szülőt és tanárt ejtett túszul 2004. szeptember 1-jén egy általános iskolában az észak-oszétiai Beszlánban. Két nappal később máig tisztázatlan körülmények között akcióba léptek a biztonsági erők, az ennek nyomán kialakult vérfürdőben 335 ember, köztük 186 gyerek halt meg. A túszok és a rendvédelmi erők tagjai közül 810-en sebesültek meg.

Oroszország ellen 409 felperes - az áldozatok hozzátartozói és volt túszok - nyújtott be keresetet. Állításuk szerint az állam nem teljesítette kötelességét az élethez fűződő jog biztosításában, a túszmentő műveletet nem készítették elő megfelelően, többek halálát a túlzott erő alkalmazása okozta, és a történteket nem vizsgálták ki kellő alapossággal a hatóságok.