Zaharova egy nappal Donald Trump megválasztott amerikai elnök beiktatása előtt, az orosz-amerikai viszony állapotát összegezve kijelentette: "az egyenleg sajnos siralmas, a távozó demokrata csapat tudatosan rombolta le a kétoldalú kapcsolatokat a hidegháborús idők állapotáig".

Kitért arra, hogy 2009-ben, első ciklusa elején, Obama meghirdette a kétoldalú kapcsolatok "újraindításának" politikáját, amelynek keretében egy sor megállapodást sikerült aláírni, egyebek között a hadászati támadófegyverek korlátozásáról 2010-ben megkötött szerződést.

Zaharova szerint azonban Washington hamarosan "vezető és a vezetett stílusára" váltott, mert a "Fehér Házban megszokták, hogy így vigyék az ügyeket és működjenek együtt Nyugat-Európa országaival".

"Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy Oroszországgal ez így nem fog sikerülni, az Egyesült Államok elkezdett attól tartani, hogy pozícióink megerősödnek a világszíntéren, és a konfrontáció felé fordult, a többi között a nyomásgyakorlás eszközeit alkalmazva" - mondta.

Állítása szerint mindez még a 2014-es az ukrajnai események előtt kezdődött és nem felelnek meg a valóságnak a Krímmel és a Donyec-medencével érvelő magyarázatok. Rámutatott, hogy az úgynevezett Magnyitszkij-törvényt még 2012 decemberében fogadták el, és hogy az amerikai szakszolgálatok még Ukrajna előtt kezdtek el harmadik országokban orosz állampolgárokra "vadászni", aminek máig a fegyverkereskedelem miatt elítélt Viktor But mellett még 27 ember esett "áldozatául".

Zaharova elmondta, hogy a külföldön orosz állampolgárokat orvul "rabolták el", a velük szembeni vádakról Washington nem tájékoztatta Moszkvát. Az amerikaiak még az internetes bűnözés elleni fellépés terén sem kívántak együttműködni, holott a külföldön történt letartóztatások 60 százalékát bankkártyák adatainak ellopásával és bankszámlák kifosztásával indokolták.

A szóvivő nehezményezte, hogy Obama kormányzása alatt megnehezítették az Egyesült Államokban dolgozó orosz diplomaták munkáját, rendszeresen nyomást gyakoroltak rájuk és mindennapossá váltak a beszervezési kísérletek. Megtiltották számukra a nagyobb autóbuszok használatát és bejelentéskötelessé tették számukra, ha 40 kilométernél nagyobb távolságra kívánták elhagyni képviseletüket. A tulajdonjog megsértésének nevezte a Washington környéki orosz diplomataüdülők területére történt behatolást.

Zaharova a sérelmek között sorolta fel az ukrán válság előtt megrendezett szocsi olimpia lejáratását célzó kísérleteket és az orosz sport "példátlan nyilvános üldözését". Szavai szerint az orosz sportolók nemzetközi viadaloktól való eltiltásának egyik kezdeményezője a szövetségi költségvetésből finanszírozott amerikai doppingellenes ügynökség.

Zaharova megismételte a hivatalos orosz álláspontot, amely szerint Washington részese volt a kijevi "államcsínynek", amely nyomán az Obama-kormány nyíltan meghirdette Oroszország "feltartóztatásának" politikáját és befagyasztotta a párbeszéd számos csatornáját. 2014 óta különböző indoklással Washington 35 alkalommal vezetett be szankciókat vagy bővítette azokat. Az amerikai feketelistákra 172 orosz állampolgár és 350 jogi személy került fel.

Mint mondta, e politika indoklására "találták ki" az Oroszországot agresszív magatartással vádoló tézist. Az Egyesült Államok ennek "ürügyével" növelte meg a Pentagon és a NATO katonai potenciáját az orosz határok mentén és folytatta a rakétavédelmi rendszerek telepítését. A Fehér Ház a balti államokat és Lengyelországot "frontállamokként" kezdte el emlegetni.

Zaharova értékelése szerint kudarccal zárult az Oroszország elszigetelését célzó amerikai politika.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ugyancsak csütörtökön kijelentette, hogy a hivatalos Moszkva sohasem engedett meg magának kirohanásokat Obama elnökkel szemben, csak azt konstatálta, hogy a kétoldalú kapcsolatok minden szinten komolyan megromlottak.

Peszkov hangsúlyozta: Moszkva érdekelt volt abban, hogy normális, partneri viszonyban álljon Washingtonnal, amely részéről azonban több barátságtalan lépést tapasztalt. Ezek között említette meg a hadászati egyensúly megbontására irányuló kísérleteket, beleértve a rakétavédelmi rendszernek az iráni fenyegetés megszűnte után való kiépítését, valamint az Oroszországban politikai tevékenységet folytató nem kormányzati szervezetek támogatását.

A szóvivő a Kreml nevében "nem tudott egyetérteni" Barack Obama azon kijelentésével, hogy Oroszország nem hajlandó csökkenteni nukleáris potenciálját. Azzal érvelt, hogy Moszkva igazságos és arányos atomleszerelést akar, amely nem vezethet a nukleáris egyensúly megbontásához.

Peszkov visszautasította John Biden amerikai alelnök Kijevben elhangzott vádját, miszerint Oroszország szomszédjai megfélemlítésére törekszik, és azt hangoztatta, hogy Moszkva jó kapcsolatok kiépítésére törekszik ezekkel az országokkal.

A szóvivő a Barcelonában hackertámadás vádjával az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) kérésére őrizetbe vett orosz informatikus ügyével kapcsolatban kijelentette, hogy Oroszország nem engedi megsérteni állampolgárainak jogait.