Zaharova a bizottság döntését "a történelmi amnézia kirívó" megnyilvánulásaként minősítette, hozzátéve, hogy a megemlékező szertartásokon való képviselet lehetősége nem ér fel a testületben való teljes értékű munkával. A szóvivő - külön hangsúlyt fektetve Izrael döntésére - meglepetését fejezte ki amiatt, hogy bizottságot alkotó mind a négy ország Oroszország 2013-ban történt meghívásának visszavonása mellett határozott.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a sobibóri koncentrációs tábor működésének éppen a Vörös Hadsereg fogoly katonáinak lázadása vetett véget. (A megszállt Lengyelország területén a nácik a lágert azt követően számolták fel, hogy ott 1943-ben Alekszandr Pecserszkij főhadnagy vezette szovjet hadifoglyok irányítása alatt a rabok egy része felkelt és kitörést hajtott végre.)

A szóvivő visszautasította Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter közelmúltban tett kijelentését, amely szerint a Szovjetunió és a náci Németország egyformán felelős a második világháború kirobbantásáért. Egyebek között emlékeztetett arra, hogy Lengyelország a müncheni alkut követően részt vett Csehszlovákia feldarabolásában és nem engedte át területén a Prágát megsegítésére küldött szovjet erőket.

Más témákról szólva önmérsékletre szólított fel a Koreai-félszigeten kialakult válsággal kapcsolatban. Hangsúlyozva, hogy minden, az erő alkalmazásán alapuló megoldási kísérlet "kolosszális léptékű tragédiához" és súlyos emberveszteséghez, valamint humanitárius, gazdasági és ökológiai tragédiához vezetne.

Elfogadhatatlannak nevezte, hogy az Egyesült Államok katonai erő alkalmazásával és szankciókkal fenyegette meg Venezuelát.

Zaharova ismételten alaptalannak nevezte azokat a vádakat, amelyek szerint Oroszország beavatkozott a tavalyi amerikai elnökválasztási küzdelemben. Érvelését azzal a támasztotta alá, hogy az Egyesült Államokban nem indítottak büntetőeljárást az ország kiberbiztonságának felelősei ellen.