Az észak-atlanti szövetség főtitkára brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte: "őszinte és hasznos" megbeszélést folytattak, amelynek az ukrajnai és az afganisztáni helyzet, illetve a katonai tevékenységek átláthatósága és kockázatcsökkentése volt a középpontjában.

Stoltenberg kiemelte, a mostani ülésen sem sikerült közelíteni a nyugati és az orosz álláspontot Ukrajnával kapcsolatban. Mint mondta, a válság békés rendezése érdekében megkötött minszki megállapodások jelentik a megoldás legjobb esélyét, ezért annak rendelkezéseit mielőbb teljes körűen végre kell hajtani.

Az afganisztáni konfliktusról szólva hangsúlyozta, az ország biztonsági helyzete továbbra is kihívást jelent, ami kihatással van a régió biztonságára is, ezért a feleknek közös érdeke egy szabad, biztonságos és demokratikus Afganisztán megteremtése.

A főtitkár emellett elmondta, hogy a NATO és Oroszország közötti rendszeres egyeztetések segítenek mérsékelni a kockázatát a félreértéseknek és a feszültség éleződésének, a párbeszéd ezért folytatódni fog a nemzetközi béke és a biztonság megőrzése érdekében.

Kérdésre válaszolva Stoltenberg üdvözölte a fokozott amerikai katonai jelenlétet Európában, amelynek szerinte kiváló példája, hogy Patriot rakétavédelmi ütegeket telepítettek Litvániába egy NATO-hadgyakorlat keretében.

Idén már másodjára, tavaly pedig háromszor ült össze a bizalomépítés jegyében 2002-ben létrehozott tanács, amely 2014-ben, Oroszország ukrajnai beavatkozása után egy ideig nem ülésezett.

Miközben a Nyugat és Oroszország továbbra is szemben állnak egymással Ukrajnát és több más kérdést illetően, az ismételt találkozók egyes szakemberek szerint azt jelenthetik, hogy a felek hajlandóságot mutatnak a viszony javítására.

A nyugati országok azzal vádolják Moszkvát, hogy a Krím félszigetet a nemzetközi jog megsértésével csatolta el Ukrajnától, valamint hogy Oroszország szeparatista erőket támogat Kelet-Ukrajnában.