Nem írnak ki népszavazást a horvát parlament kisebbségi képviselői számának és jogainak megkurtításáról
Külföld, 2018.10.17
Nem írnak ki népszavazást a horvát alkotmány módosításáról, azon belül a kisebbségi parlamenti képviselők számának és jogainak korlátozásáról, mert A nép dönt nevű civil kezdeményezés korábbi bejelentése ellenére nem tudott megfelelő számú aláírást összegyűjteni a referendumhoz - közölte Lovro Kuscevic közigazgatási miniszter a szerdai kormányülésen.
Az erről szóló jelentést még a parlamentnek is el kell fogadnia.
A konzervatív egyesület az alkotmány 72. cikkelyének módosítását kezdeményezte azzal a céllal, hogy csökkentse a parlamenti képviselők számát a horvát nemzetgyűlésben 151-ről legfeljebb 120-ra, ezzel együtt a nemzetiségi kisebbségi képviselők számát 8-ról hatra, továbbá korlátozza a nemzetiségi kisebbségi képviselők jogait oly módon, hogy azok ne szavazhassanak a költségvetésről vagy a kormány megalakulásáról.
A horvát diaszpóra három választott képviselőjének jogait nem csorbította volna a törvénymódosítási kezdeményezés. A kisebbségek közül három mandátumot a szerb, egyet-egyet a magyar, az olasz, valamint a cseh és szlovák képviselő tölthet be, az összes többi nemzetiséget pedig két honatya képviseli.
A népszavazás kiírásához a szavazók tíz százalékának, azaz 374 ezer 470 aláírásnak kellett volna összegyűlnie. A kabinet az aláírások megszámolásával és érvényességének ellenőrzésével az APIS IT intézetet bízta meg augusztusban.
A nép dönt nevű civil kezdeményezés még májusban gyűjtötte össze aláírásokat, és a leadott dokumentumot több mint 400 ezren írták alá. A miniszter azonban közölte: sok érvénytelen aláírást is volt közöttük, így nem gyűlt össze a megfelelő számú támogatás.
Egy másik kezdeményezést is elutasított a kormány. Az igazság az isztambuli egyezményről nevű civil kezdeményezés is közel 400 ezer szavazatot gyűjtött össze, hogy a parlament által áprilisban több mint kétharmados többséggel ratifikált törvényről rendezzenek népszavazást. A jelentés szerint ebben az esetben is több érvénytelen aláírást találtak.
A horvát alkotmányban nincs a népszavazás kiírását korlátozó rendelet. Így akár emberi jogokról, kisebbségi jogokról és nemzetközi kötelezettségekről is lehet népszavazást tartani, amennyiben összegyűlik a megfelelő számú aláírás.
Mindkét civil kezdeményezés szerint a kormány csak kibúvókat keres, hogy ne kényszerüljön népszavazás kiírására a fent említett témákban. "Pontos információkat akarunk arról, mely aláírások melyik kötetben nem voltak érvényesek" - hangsúlyozták.
A konzervatív egyesület az alkotmány 72. cikkelyének módosítását kezdeményezte azzal a céllal, hogy csökkentse a parlamenti képviselők számát a horvát nemzetgyűlésben 151-ről legfeljebb 120-ra, ezzel együtt a nemzetiségi kisebbségi képviselők számát 8-ról hatra, továbbá korlátozza a nemzetiségi kisebbségi képviselők jogait oly módon, hogy azok ne szavazhassanak a költségvetésről vagy a kormány megalakulásáról.
A horvát diaszpóra három választott képviselőjének jogait nem csorbította volna a törvénymódosítási kezdeményezés. A kisebbségek közül három mandátumot a szerb, egyet-egyet a magyar, az olasz, valamint a cseh és szlovák képviselő tölthet be, az összes többi nemzetiséget pedig két honatya képviseli.
A népszavazás kiírásához a szavazók tíz százalékának, azaz 374 ezer 470 aláírásnak kellett volna összegyűlnie. A kabinet az aláírások megszámolásával és érvényességének ellenőrzésével az APIS IT intézetet bízta meg augusztusban.
A nép dönt nevű civil kezdeményezés még májusban gyűjtötte össze aláírásokat, és a leadott dokumentumot több mint 400 ezren írták alá. A miniszter azonban közölte: sok érvénytelen aláírást is volt közöttük, így nem gyűlt össze a megfelelő számú támogatás.
Egy másik kezdeményezést is elutasított a kormány. Az igazság az isztambuli egyezményről nevű civil kezdeményezés is közel 400 ezer szavazatot gyűjtött össze, hogy a parlament által áprilisban több mint kétharmados többséggel ratifikált törvényről rendezzenek népszavazást. A jelentés szerint ebben az esetben is több érvénytelen aláírást találtak.
A horvát alkotmányban nincs a népszavazás kiírását korlátozó rendelet. Így akár emberi jogokról, kisebbségi jogokról és nemzetközi kötelezettségekről is lehet népszavazást tartani, amennyiben összegyűlik a megfelelő számú aláírás.
Mindkét civil kezdeményezés szerint a kormány csak kibúvókat keres, hogy ne kényszerüljön népszavazás kiírására a fent említett témákban. "Pontos információkat akarunk arról, mely aláírások melyik kötetben nem voltak érvényesek" - hangsúlyozták.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!