A kimutatás szerint tavaly 6 372 526 bűncselekményt regisztráltak, ami 0,7 százalékos növekedés 2015-ös 6 330 649-hez képest. Az idegenrendészeti ügyek - például az illegális határátlépés és a jogcím nélküli tartózkodás - nélkül az esetek száma 0,7 százalékkal 5 884 815-re csökkent az egy évvel korábbi 5 927 908-ról.

A 100 ezer lakosra jutó regisztrált bűncselekmények száma 7161 volt tavaly, ami 1,9 százalékos csökkenés az egy évvel korábbi 7301-hez képest. A felderítési arány 54 százalékra emelkedett a 2015-ös 53,4 százalékról.

Az adatok azt mutatják, hogy a bűnözés a lakosság növekedésének ellenére nem harapódzott el, ami "jó hír" - húzta alá Thomas de Maiziere.

A lakásbetörések száma 9,5 százalékkal 151 265-re csökkent, a bolti tolvajlások száma 3,3 százalékkal 378 448-ra mérséklődött, a gazdasági bűncselekmények száma pedig 5,6 százalékkal 57 546-ra csökkent.

Azonban az erőszakos bűncselekmények száma emelkedett - 6,7 százalékkal 193 542-re -, és a csoport létszámának növekedéséhez képest aránytalanul nagy mértékben emelkedett a menekültügyi rendszerbe belépők által elkövetett bűncselekmények száma, amin "nincs mit szépíteni" - mondta Thomas de Maiziere.

A bűncselekménnyel gyanúsított személyek száma 0,3 százalékkal 2 360 806-ra csökkent, és míg a német állampolgárságú gyanúsítottak száma 3,4 százalékkal 1 407 062-re csökkent, a nem német állampolgároké 4,6 százalékkal 953 744-re emelkedett. Ezen belül 174 438 ember tartozott a menedékkérő, az oltalmazott vagy a kontingens-menekült jogállásban lévők, illetve az országban jogcím nélkül tartózkodók közé, ami 52,7 százalékos növekedés 2015-höz képest.

Több ügytípusban kiugró az ilyen gyanúsítottak aránya: a zsebtolvajlásoknál 35,1 százalék, a súlyos testi sértések, illetve a nemi erőszak és a szexuális kényszerítés bűncselekmények esetében egyaránt 14,9 százalék, a lakásbetöréseknél pedig 11,3 százalék.

Ugyanakkor a "valóban védelemre szoruló" emberek, köztük a szírek alulreprezentáltak a "bűnöző bevándorlók" körében - emelte ki Thomas de Maiziere.

Aggodalomra ad okot és "elfogadhatatlan" az is, hogy tavaly ismét - sorban a negyedik éve - újabb történelmi csúcsra emelkedett a politikai indíttatású bűncselekmények száma - tette hozzá a belügyminiszter. A hatóságok 41 549 ilyen bűncselekményt regisztráltak, 6,6 százalékkal többet az egy évvel korábbinál.

Különösen nagy mértékben emelkedett a külföldről behurcolt konfliktusokból eredő bűncselekmények száma. Ezek közé tartozik például az Iszlám Állam terrorszervezethez vagy a Németországban is terrorista szervezetként számon tartott és betiltott Kurdisztáni Munkáspárthoz (PKK) köthető bűncselekmények száma. Tavaly 3372 ilyen bűncselekmény jutott a hatóságok tudomására, ami 66,5 százalékos növekedés 2015-höz képest. A nagymértékű emelkedés mindenekelőtt a török-kurd konfliktus elmérgesedésére vezethető vissza.