A ZDF országos köztelevízió késő esti híradójában bemutatott kutatás szerint az Angela Merkel kancellár vezette CDU/CSU támogatottsága 36 százalékos, ami azt jelenti, hogy a jobbközép pártszövetség elveszítette nagyjából minden hetedik szavazóját az előző, 2013-ban tartott Bundestag-választáshoz képest, amelyen 41,5 százalékot ért el.

Koalíciós társa, a szociáldemokrata párt (SPD) még nagyobb mértékben gyengült, 21,5 százalékon áll, szemben a négy évvel korábbi 25,7 százalékkal.

A Bundestag jelenlegi ellenzéki pártjai 2013-ban elért eredményük körül stagnálnak, az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) 8,5 százalékon áll, míg az előző választáson a szavazatok 8,6 százalékát gyűjtötte össze, a Zöldek támogatottsága pedig a négy évvel ezelőtti 8,4 százalék után 8 százalékos.

A Bundestagba visszakerülhet a piacpárti, jobboldali liberális Szabad Demokrata Párt (FDP), amely négy éve 0,2 százalékponttal elmaradt az 5 százalékos bejutási küszöbtől, és így 64 év után elveszítette szövetségi parlamenti képviseletét. A ZDF felmérése szerint támogatottságát azóta nagyjából megduplázta, 10 százalékra emelte.

A másik új párt egy újonc, a CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) lehet, amely 2013-ban a szavazatok 4,7 százalékát szerezte meg, és négy év után támogatottsága 11 százalékos, így a harmadik erőként debütálhat a Bundestagban.

A ZDF Politbarometer című kutatása az egyik utolsó felmérés a szavazás előtt. Az utolsó a választás napján jelenik meg, a Bild am Sonntag című vasárnapi lap ismerteti majd.

A köztelevízió megbízásából készített felmérés adatai egybevágnak az utóbbi hetekben megjelent többi felméréssel, amelyek mind azt jelzik, hogy a nagykoalíció pártjai gyengülnek, és a kisebb pártok között minimális a különbség. A harmadik helyet az FDP, az AfD és a Baloldal is megszerezheti, a legkisebb frakció pedig a Zöldeké lehet.

Valamennyi felmérés azt mutatja, hogy leginkább a nagykoalíció, a CDU/CSU és az SPD közös kormányzásának folytatása vagy a pártok színei (CDU/CSU: fekete, FDP: sárga, Zöldek: zöld) alapján Jamaica-koalíciónak nevezett CDU/CSU-FDP-Zöldek kormány tűnik valószínűnek.

Azonban a felmérésekből legfeljebb a tendenciákat lehet kiolvasni, főleg azért, mert nem a Bundestag-választás eredményére adott előrejelzések, hanem pillanatfelvételek; a választóktól azt kérdezik, hogy melyik pártra szavaznának, ha most lenne a választás, és nem azt, hogy melyik pártra szavaznak majd szeptember 24-én. Ráadásul a pillanatfelvétel "homályos": a statisztikai hibahatár a nagy pártoknál általában plusz/mínusz három százalékpont, a kisebbeknél plusz/mínusz két százalékpont.

Egy sor további tényező is növeli a bizonytalanságot, legfőképpen az, hogy a pártok társadalmi beágyazottságának gyengülése miatt a választók kevésbé hűségesek korábban támogatott pártjukhoz, és nagyjából egyharmaduk röviddel a választás előtt vagy a választás napján dönti el, hogy elmegy-e szavazni, és melyik pártra szavaz. Az úgynevezett taktikai szavazók magatartása is módosíthatja az erőviszonyokat az utolsó pillanatokban. Ők azok a szavazók, akiknek nem a párt a legfontosabb, hanem az, hogy milyen koalíció alakul, és ennek alapján választják ki, hogy melyik politikai erőt támogassák voksukkal. A szándékukat titkoló, úgynevezett rejtőzködő szavazók miatt is lehetnek eltérések a választás előtt közölt felmérések és a választás eredménye között. Szakértők szerint az AfD támogatóinak körében lehetnek a legnagyobb arányban olyan szavazók, akik nem árulják el a közvélemény-kutatóknak, hogy hova szavaznak.