A magyar-ukrán viszonyt a közelgő NATO-csúcstalálkozó tükrében elemző előadásában Németh Zsolt kifejtette, hogy nehéz év van a magyar diplomácia mögött a magyar-ukrán viszonyt tekintve, mert múlt év szeptember 5-én, az új ukrán oktatási törvény elfogadásával megsemmisült minden remény arra, hogy tovább mélyíthetők Magyarország korábbi jó kapcsolatai Ukrajnával. És a két ország közötti feszültségnek koránt sincs vége - tette hozzá -, emlékeztetve a jövő heti, szerinte geopolitikai szempontból meghatározó NATO-csúcsértekezletre és Donald Trump amerikai, illetve Vlagyimir Putyin orosz elnök helsinki kétoldalú találkozójára.

A bizottsági elnök kifejtette: látni kell azt, hogy az ukrán oktatási törvény nemcsak az oktatásról szól, hanem egy folyamatról, amely az ukrán demokrácia minőségét határozza meg. Úgy vélte, a kérdés nemcsak Ukrajnát érinti, hanem - jellegénél fogva - a Kárpát-medence magyar közösségeit is, hiszen az országaik, amelyekben élnek, figyelik az oktatásüggyel kapcsolatos ukrajnai történéseket. Ráadásul - folytatta - az ukrán oktatásügy problematikájára nagyon sok kérdés rakódik rá, beleértve a nyugat-európai országok, az Európai Unió, az Európa Tanács, valamint az EBESZ Ukrajna-politikáját, miközben az ügyben "kitüntetett szerepet" játszik az Egyesült Államok, s Kárpátalján jelentős orosz aktivitás is tetten érhető.

Németh Zsolt jelezte, Ukrajnában a helyzetet a közeljövőben a jövőre esedékes elnökválasztás fogja meghatározni, s a kérdés az, hogy tud-e találni mozgásteret ebben a helyzetben a kárpátaljai magyarság és a magyar diplomácia. Különösen fontos, hogy Magyarország számára a mostani helyzet erőpróba, hiszen a magyar diplomácia "ismeretlen vizeken evez" a nemzetpolitikai érdekérvényesítést tekintve. Hozzátette, "a problémák ellenére Magyarország változatlanul Ukrajna szuverenitásának, területi integritásának a megőrzésében érdekelt, különös tekintettel arra, hogy Ukrajna esetében is a nemzeti kérdésnek - az európai trendnek megfelelően - a kapcsolatok erősítését, nem pedig az elkülönülést kellene szolgálnia."

Előadásában Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője elmondta, hogy az új ukrán oktatási törvény elfogadása a kicsúcsosodása az Ukrajnában 2014-ben elindult nacionalista folyamatnak. Hozzáfűzte, Ukrajnát a nemzetközi közvéleménynek rá kell kényszerítenie arra, hogy tartsa be saját alkotmányát és törvényeit. A kárpátaljai magyarságnak pedig továbbra is kellő határozottsággal kell kiállnia saját jogainak megvédése mellett - mutatott rá.

Andrzej Filipiak, varsói egyetemi tanár ismertette a lengyel álláspontot Ukrajnával és az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatban. Emlékeztetett arra, hogy Varsó felemás módon viszonyul az ukrajnai történésekhez, s egészen más, a magyartól eltérő szempontból és elfogadóbb módon ítéli meg az ukrán oktatási jogszabályt.