Öböl menti viszály - Az arab országok közzé tették Katarral szembeni rövidített követeléslistájukat
Sport, 2017.07.20
A Katarral diplomáciai kapcsolatokat megszakító arab országok diplomatái szerint a viszályukban történő bármely közvetítési kísérletnek a Dohával szemben megfogalmazott követeléseiken kell alapulnia - jelentette csütörtökön a Ria Novosztyi orosz hírügynökség az Egyesült Arab Emírségek hírügynökségére hivatkozva, amely szerint az arab országok közzé tettek egy Katarral szembeni rövidített követeléslistát.
Az új és a korábbinál rövidebb követeléslistáról Szaúd-Arábia, Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein külügyminiszterei még július 5-én állapodtak meg.
A szóban forgó államok külügyi tárcáinak vezetői csütörtöki New York-i sajtókonferenciáján közölték: a felsorolás olyan elemeket tartamaz, hogy Katar tartsa magát a terrorizmus és a szélsőségek elleni küzdelemhez, mondjon le a feszültségkeltésről, valamint az erőszakra történő felhívásról, teljesítse a Perzsa(Arab)-öböl menti szunnita arab monarchiákat tömörítő Öböl menti Együttműködési Tanács keretében 2013-ban és 2014-ben, valamint a Rijádban 2017 májusában tartott amerikai-arab csúcson hozott határozatokat.
A követelések között szerepelt az is, hogy Doha tartózkodjon a más államok belügyeibe történő beavatkozástól, illetve a szélsőséges csoportok támogatásától.
A miniszterek mindemellett emlékeztettek: Doha eddig semmi komolynak vehető lépést sem tett, hogy válaszoljon az arab államok korábbi követeléseire.
A The Wall Street Journal amerikai lap úgy tudja: a júniusban összeállított, 13 követelésből álló felsorolás helyett hat közös "alapelvet" fogalmazott meg a négy arab állam. Ezek között már nem szerepelnek olyan pontok, mint a dohai székhelyű al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió bezárása, vagy az összes iszalmista szervezet azonnali kiutasítása Katarból.
Szaúd-Arábia, Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein június 22-én 13 követelésből álló listát továbbított Katarnak, mert szerinte szélsőségeseket támogat, beleavatkozik szomszédjai belügyeibe, aláássa a térség biztonságát és stabilitását és tíz napot adott számára, hogy a válság rendezése érdekében egyezzen bele a követelések teljesítésébe. A határidőt két nappal meghosszabbították. A követelések között szerepelt az al-Dzsazíra bezárása, az Iránnal fennálló kapcsolatok szűkítése és a katari török katonai támaszpont felszámolása is. A határidő sikertelen elmúltával további intézkedéseket jelentettek be a gyakorlatilag blokád alá vett emírséggel szemben, amely a szárazföldön csak Szaúd-Arábia felől megközelíthető félszigeten fekszik.
Doha szerint az arab országok teljesíthetetlen követelések elé állították.
A szóban forgó államok külügyi tárcáinak vezetői csütörtöki New York-i sajtókonferenciáján közölték: a felsorolás olyan elemeket tartamaz, hogy Katar tartsa magát a terrorizmus és a szélsőségek elleni küzdelemhez, mondjon le a feszültségkeltésről, valamint az erőszakra történő felhívásról, teljesítse a Perzsa(Arab)-öböl menti szunnita arab monarchiákat tömörítő Öböl menti Együttműködési Tanács keretében 2013-ban és 2014-ben, valamint a Rijádban 2017 májusában tartott amerikai-arab csúcson hozott határozatokat.
A követelések között szerepelt az is, hogy Doha tartózkodjon a más államok belügyeibe történő beavatkozástól, illetve a szélsőséges csoportok támogatásától.
A miniszterek mindemellett emlékeztettek: Doha eddig semmi komolynak vehető lépést sem tett, hogy válaszoljon az arab államok korábbi követeléseire.
A The Wall Street Journal amerikai lap úgy tudja: a júniusban összeállított, 13 követelésből álló felsorolás helyett hat közös "alapelvet" fogalmazott meg a négy arab állam. Ezek között már nem szerepelnek olyan pontok, mint a dohai székhelyű al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió bezárása, vagy az összes iszalmista szervezet azonnali kiutasítása Katarból.
Szaúd-Arábia, Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein június 22-én 13 követelésből álló listát továbbított Katarnak, mert szerinte szélsőségeseket támogat, beleavatkozik szomszédjai belügyeibe, aláássa a térség biztonságát és stabilitását és tíz napot adott számára, hogy a válság rendezése érdekében egyezzen bele a követelések teljesítésébe. A határidőt két nappal meghosszabbították. A követelések között szerepelt az al-Dzsazíra bezárása, az Iránnal fennálló kapcsolatok szűkítése és a katari török katonai támaszpont felszámolása is. A határidő sikertelen elmúltával további intézkedéseket jelentettek be a gyakorlatilag blokád alá vett emírséggel szemben, amely a szárazföldön csak Szaúd-Arábia felől megközelíthető félszigeten fekszik.
Doha szerint az arab országok teljesíthetetlen követelések elé állították.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!