"Az amerikai kormányzat Oroszországnak a Szkripal-ügyben való állítólagos részessége miatt két lépcsőben bevezetendő szankciókat hirdetett meg, és novemberben komoly korlátozások lehetségesek, ha egy sor feltételt nem teljesítünk. Az amerikaiak megszokták, hogy az ultimátumok, követelések nyelvén beszéljenek Oroszországgal. Ezeket a feltételeket szándékosan úgy fogalmazták meg, hogy ne lehessen őket teljesíteni" - mondta.

A helyettes tárcavezető szerint Washington ezzel azt akarja demonstrálni, hogy "nem tűr el semmilyen olyan külpolitikai lépést a világban, amely nem illeszkedik bele abba az elképzelésébe, hogy mi helyes és mi nem". Rjabkov szerint az Egyesült Államok, amely társadalmi berendezkedésének alapjának a demokráciát nyilvánította, "a külpolitika terén semmilyen demokráciát nem ismer el, és a totális diktátum útján halad".

Szavai szerint ilyen körülmények között a többi országnak meg kell találnia, hogyan biztosítsa be magát az amerikai befolyással szemben, és miként válaszoljon. Megfogalmazása szerint az Egyesült Államok úgy véli, hogy ha a saját irányvonalát erőlteti, akkor "Oroszország előbb vagy utóbb engedni fog és teljesíti azt, amit Washington akar, feladja független külpolitikáját és lényegében kapitulál".

"Ez teljességgel lehetetlen" - szögezte le.

"Az amerikai szankciók nem maradhatnak válasz nélkül az Egyesült Államokban érvényesülő logikából és mentalitásból kifolyólag. A kihívásra adott egyenes válasz hiányát ott a gyengeség jeleként fogják fel. Ez újabb ürügy a washingtoni forrófejűek számára arra, hogy növeljék a nyomást" - nyilatkozott a diplomata.

Elmondta, hogy az amerikai büntetőintézkedésekre válaszul, Oroszország arra fog törekedni, hogy megszabaduljon a dollártól, mint a kölcsönös elszámolás eszközétől.

A magas rangú diplomata csütörtökön Genfben újságíróknak nyilatkozva kilátásba helyezte: Oroszország szimmetrikus választ fog adni az egyre bővülő, orosz vállalatokra és hivatalos személyekre vonatkozó amerikai feketelistákra. Mint mondta, az amerikai szankciók jelenleg mintegy 450 orosz gazdasági szereplőt sújtanak.

Ugyanakkor leszögezte, hogy nem áll le sem az orosz rakétahajtóművek szállítása az amerikai űrprogram számára, sem az amerikai repülőgépiparban felhasznált titán kivitele. Rjabkov kijelentette, hogy egy ilyen exportstop egyenértékű lenne az önkezűleg elkövetett lábon lövéssel.

Beszámolója szerint Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára és John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó csütörtöki genfi tárgyalásai érintik Irán szíriai jelenlétének kérdését is. Hangot adott álláspontjának, miszerint Bassár el-Aszad szíriai elnök távozására vonatkozó amerikai követelés akadályozza a rendezést az arab országban.

Kijelentette, hogy Oroszország kész tárgyalni az Egyesült Államokkal a kiberbiztonság kérdéséről, ha Washington kevésbé ideologizálja át a kérdést. Kifogásolta, hogy az amerikai fél ezt a témát kizárólag az amerikai választásokba való állítólagos - Moszkva által tagadott - orosz beavatkozás kérdéseként kezeli.

A szerdán életbe lépett amerikai szankciók előzménye, hogy Szergej Szkripal Nagy-Britanniában élő volt orosz-brit kettős ügynök és lánya március 4-én súlyos mérgezéssel került kórházba az angliai Salisburyben. London a merénylettel az orosz vezetést gyanúsította meg, amit Moszkva visszautasított. A vádak és viszontvádak nyomán a két ország kölcsönösen kiutasított 23 diplomatát. Hasonló kölcsönös retorziók történtek Oroszország és más, Nagy-Britanniával szövetséges és vele szolidáris államok között is.

Június 30-án Salisbury közelében, Amesburyben eszméletlenül találtak rá egy 44 éves brit nőre és egy 45 éves férfira. A Scotland Yard közölte, hogy őket is Novicsok típusú katonai idegméreg-hatóanyaggal mérgezték meg, mint az első két áldozatot. Szkripalék hosszas kezelés után távoztak a kórházból, de az amesburyi mérgezés egyik áldozata, Dawn Sturgess július 9-én elhunyt.

A Szkripal-ügyre hivatkozva szerdán bevezetett amerikai szankciók egyebek között megtiltják a kettős rendeltetésű elektronika, valamint az amerikai nemzetbiztonság szempontjából "érzékeny" eszközök és olajipari berendezések oroszországi szállítását. Ezen termékek korábban is minden konkrét esetben exportengedély-kötelesek voltak.

Az amerikai külügyminisztérium kilátásba helyezte, hogy 90 nappal később újabb szankciók következnek majd, ha Moszkva nem ad biztosítékot arra, hogy többé nem alkalmaz vegyi fegyvert, és nem teszi lehetővé, hogy vegyi üzemeiben ENSZ-ellenőrzést tartsanak. Ezek közé tartozik majd egyebek között a csaknem teljes kereskedelmi embargó, az Aeroflot orosz légitársaság amerikai leszállóengedélyének megvonása és a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok alacsonyabb szintre történő lefokozása.