Az orosz Központi Választási Bizottság a leadott szavazatok csaknem teljes feldolgozása után hétfőn azt közölte, hogy Putyin 67 százalékos részvétel mellett a szavazatok több mint 76,6 százalékát kapta.

A hivatalos Rosszijszkaja Gazeta azt emelte ki, hogy a többi jelölt előtt hatalmas előnnyel vezető, hivatalban lévő elnök jócskán túlszárnyalta a korábbi választásokon elért eredményeit.

A Kommerszant gazdasági napilap Győzelmes részvétel címmel jelentetett meg anyagot, amelyben idézte Andrej Kondrasovot, Putyin kampánystábjának sajtófőnökét, aki szerint "köszönetet kell mondani Nagy-Britanniának azért, mert ismét rosszul kalkulált az orosz mentalitással", és a Szkripal-ügy (az Angliában megmérgezett orosz volt kettős ügynök miatt kirobbant botrány) nyomán 8-10 százalékkal megnőtt a választói aktivitás.

"Ismét abban a pillanatban kezdtek el ránk nyomást gyakorolni, amikor mozgósítanunk kellett magunkat" - mondta Kondrasov.

A Vedomosztyi gazdasági napilapazt írta: Putyin magabiztosan újraválasztatta magát a negyedik ciklusra.

A Társadalmi, Gazdasági és Politikai Tanulmányok Intézetét (ISzEPI) vezető Dmitrij Badovszkijnak a Vedomosztyi számára adott értékelése szerint az orosz választókra a legjelentősebb hatást az elmúlt hónapokban a nemzetközi helyzet gyakorolta, az orosz olimpiai részvétel korlátozásától az orosz-brit botrányig.

"Hirtelen felerősödött az az értelmezés, hogy a választásokra népszavazásként kell tekinteni, és össze kell fogni a vezér körül, ami mind a részvételre, mind a jelölt által kapott százalékokra hatással volt" - nyilatkozott Badovszkij.

Hasonlóképpen vélekedett Andrej Koljagyin politológus, aki szerint "a külvilág Oroszországra gyakorolt példátlan nyomása arra késztette az oroszokat, hogy zárják soraikat és egyesüljenek a hatalom körül".

Az RBK a magas részvételi aránnyal kapcsolatban a külső ellenségkép mellett a hatalom aktív szervezőmunkáját emelte ki, amely nélkül Abbasz Galjamov politológus szerint a választási aktivitás nem haladta volna meg az 50 százalékot.

Kommentárjában a Vedomosztyi ugyanakkor rámutatott arra a paradoxonra is, hogy Putyin negyedik, kívülről nézve meggyőzőnek tűnő megválasztása, a stabil támogatottság érzete "nem szavatol a győztesnek könnyű hatévi kormányzást". A lap rámutatott, hogy a jelenlegi államfő az alkotmány által engedélyezett utolsó ciklusa előtt áll, amelynek végén vagy egy felkészített utódnak kell majd átadnia a hatalmat, vagy át kell alakítania az alkotmányt személyes hatalma megőrzése érdekében.

Alekszandr Kinyev politológus úgy vélekedett, hogy a többi jelölt közül "senkiért sem kár", mert színtelen, rosszul szervezett kampányt folytattak.

A Nyezaviszimaja Gazeta című napilap szintén arról cikkezett, hogy a részvétel a külpolitikai tényezőnek, a "hirtelen megnőtt külső fenyegetésnek" köszönhetően volt magas, ami hagyományosan a vezetés melletti összefogásra ösztönzi az oroszokat. A kommentár arra hívta fel a figyelmet, hogy a hatalom sokat köszönhet a választás bojkottjáért kampányoló Alekszej Navalnij ellenzéki politikusnak. A Kreml azáltal, hogy megengedte neki a "választói sztrájk" szervezését, olyan helyzetbe kényszerítette őt, hogy ő legyen az Oroszországgal szembeni ellenséges törekvések közvetítője. Az efféle "árulást" a hatalomhoz kritikusan viszonyuló városi szavazók sem fogadták széles körben pozitívan.

A Kommerszant egyébként a választás másik győztesének Kszenyija Szobcsakot nevezte meg, aki az általa elért 1,6 százalékos eredménnyel az ország vezető liberális politikusává vált. A lap rámutatott, hogy Vlagyimir Zsirinovszkij, akit a kampány előtt a dobogó második helyére jósoltak, a maga 5,6 százalékával feleannyi szavazatot sem kapott, mint a kommunisták jelöltje, Pavel Grugyinyin, és rosszabbul szerepelt, mint pártja a törvényhozási választáson. Szentpéterváron egyébként az országos szinten negyedik helyen végzett Szobcsak megelőzte Zsirinovszkijt, a nacionalista kijelentéseiről ismert liberális-demokrata jelöltet, aki a Krímben is a kommunisták által indított Pavel Grugyinyin mögé szorult.