Az elsöprő többséggel elfogadott szankciókat Irán ellen Teherán ballisztikusrakéta-programja, a terrorizmus támogatása és az emberi jogok megsértése miatt szavazták meg. Az Oroszország elleni szankciók bővítésére pedig Moszkva ukrajnai szerepvállalása, a tavalyi amerikai elnökválasztásban játszott szerepe és Szíria támogatása miatt került sor.

Az Irán ellen hozott újabb szankciók értelmében az Egyesült Államok minden olyan külföldi személy vagy külföldi vállalat ellen is szankciókat kíván foganatosítani, aki, vagy amely üzleti kapcsolatban áll olyan cégekkel, amelyekről az amerikai kormányzat korábban már jelezte, hogy valamilyen módon kapcsolódnak az iráni rakétaprogramhoz.

Az amerikai pénzügyminisztérium az idén februárban és májusban már életbe léptetett szankciókat az iráni rakétaprogramot beszállítóként segítő személyek és cégek ellen.

Az Oroszországra vonatkozó, most megszavazott szenátusi döntés értelmében kongresszusi vizsgálat szükséges bármely oroszellenes szankció jövőbeni könnyítéséhez vagy feloldásához. A szenátorok kötelező szankciókat írnának elő az orosz energiaprogramokban résztvevő cégek ellen és szankciók kiszabását javasolják a kiberbiztonságot veszélyeztetők, másodlagos szankciókat pedig az ilyen tevékenységet segítők elen. Az energetikai projektek szankcióit kiterjesztenék Oroszország északi-sarki projektjeire is.

A szenátusi döntés egyúttal felkéri az amerikai pénzügyminisztériumot, hogy vizsgálja meg orosz kormányzati tisztségviselők és orosz oligarchák amerikai gazdaságra gyakorolt befolyását.

A szenátus által elfogadott javaslatról még a képviselőháznak is voksolnia kell, s életbe léptetéséhez Donald Trump elnök aláírására is szükség van.