"John McCain háborús héja volt és erre büszke is volt. De 2006-ban a kongresszus mindkét házában a Republikánus Párt vereségét eredményezték azok a háborúk, amelyeket támogatott. 2008-ban pedig , amikor elnökjelöltként az ő neve szerepelt a szavazócédulán, ezek a háborúk elnökségébe kerültek" - állapította meg elemzésében Buchanan.

A tekintélyes konzervatív szerző állítása szerint az amerikai intervenciós politika hívei most vezető nélkül maradtak. Felidézte, hogy McCain támogatta George W. Bush politikáját Irak lerohanására, majd - már Barack Obama elnöksége idején - Észak-Szíriába utazott, hogy támogassa a Bassár el-Aszad szíriai elnök megdöntését célul kitűző lázadókat és azt a felkelést, amely hét esztendeig tartó polgárháborúhoz és - mint Buchanan fogalmazott - "korunk egyik legnagyobb humanitárius katasztrófájához" vezettek.

Az elemzés felidézte azt is, hogy amikor Georgia 2008-ban megtámadta Dél-Oszétiát, de az orosz hadsereg kiűzte onnan, McCain szenátor kijelentette: most mindannyian georgiaiak vagyunk, sőt, katonai beavatkozást sürgetett. "Bushnak akkorra elege lett a demokráciáért folytatott neokonzervatív keresztes hadjáratból" - fogalmazott Buchanan.

A néhai szenátor - mint emlékeztetett - támogatta a NATO kelet-európai és baltikumi kiterjesztését, ott volt Kijevben a Majdan-téren Viktor Janukovics oroszbarát ukrán elnök rendszerének megdöntésekor, támogatta az oroszbarát lázadók ellen harcoló ukrán hadsereg felfegyverzését, és a szintén humanitárius katasztrófával járó szaúdi beavatkozást Jemenben.

"2016-ban azonban a republikánus többség hátat fordított McCain szenátornak - és barátjának, a dél-karolinai Lindsey Graham republikánus szenátornak -, és Donald Trumpot választotta elnökjelöltjéül, aki azt hangoztatta, hogy boldogulni szeretne Oroszországgal és kiszabadítaná Amerikát a háborúkból" - írta Buchanan.

A szerző ugyanakkor megjegyezte: az amerikai beavatkozási politika mégsem teljesen a múlté. Példaként Afganisztánt, Szíriát, Líbiát és Jement hozta fel, s azt, hogy Mike Pompeo külügyminiszter ultimátumot küldött Iránnak, Észak-Koreával pedig Washington azt közölte, hogy vagy végrehajtja az atomfegyver-mentesítést, vagy akár katonai akcióval is számolnia kell, és az amerikai kormányzat konfrontálódik Pekinggel is.

Buchanan elemzésében nem tett említést arról, hogy John McCain, akit a vietnami háborúban vetettek be és több mint öt évet töltött fogságban, az 1990-es években támogatta a Vietnamban eltűnt katonák felkutatását és az ázsiai országgal való kapcsolatok normalizálását.