Az amerikai Bloomberg hírügynökség, a CNN hírcsatorna, valamint a Wall Street Journal című lap mind arról számolt be, hogy Kínában tevékenykedő egyes újságíróik vízumának meghosszabbítását a kínai hatóságok későbbre halasztották. Az érintett újságírók - egy amerikai, egy brit és két más állampolgárságú - levélben kaptak tájékoztatást a kínai hatóságoktól arról, hogy még csaknem két hónapon át folytathatják a tevékenységüket Kínában a lejárt sajtóengedélyeikkel, de azokat egyelőre nem hosszabbítják meg.

Hua Csun-jing három Twitter-bejegyzést tett közzé az ügy kapcsán, amelyek közül az egyikben úgy fogalmazott: szívesen folytatnák az együttműködést az amerikai újságírókkal, amennyiben a kínai újságírók is méltányos bánásmódban részesülnek az Egyesült Államokban.

Az amerikai-kínai kapcsolatok az elmúlt időszakban egyre feszültebbé váltak egyebek mellett a kétoldali kereskedelmet, a koronavírus-járvány kezelését, Hongkong autonómiáját, valamint az emberi jogi kérdéseket illető üzenetváltások és intézkedések mentén. A feszültségek kereszttüzébe kerültek az egymás országaiban működő sajtóorgánumok és újságíróik is.

Az amerikai belbiztonsági minisztérium határozata szerint május 11-től kezdve kínai újságírók legfeljebb 90 napra kaphatnak amerikai vízumot, bár ennek érvényességét kérésre meghosszabbíthatják. A szabályozás alól kivételt élveznek a hongkongi és a makaói újságírók. Hua Csun-jing egyik hétfői Twitter-bejegyzésében mindazonáltal rámutatott: a vízumkorlátozás bevezetése óta az amerikai hatóságok egyetlen kínai újságíró vízumhosszabbítási kérelmét sem hagyták jóvá.

A Kínában tevékenykedő Külföldi Tudósítók Klubja (FCCC) egy hétfői közleményben súlyos aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a kínai hatóságok ajtóengedély helyett egy bármikor visszavonható levelet bocsátottak az érintett újságírók rendelkezésére. A szervezet adatai szerint Kína az idei év első felében összesen 17 külföldi újságírót utasított ki, míg legalább tucatnyi másikra rótt ki másfajta büntetést - például, hogy a sajtóengedélyüket a megszokott egyéves időtartam helyett csupán egy hónapra hosszabbította meg.

Az amerikai vízumkorlátozás előzményeként Peking márciusban visszavonta egyes amerikai lapok (The New York Times, The Wall Street Journal, The Washington Post) Kínában tevékenykedő újságíróinak sajtóengedélyét, ezzel gyakorlatilag kiutasítva őket az országból. Az érintett újságírók nem tevékenykedhetnek továbbá újságíróként Hongkongban és Makaóban sem. Kína továbbá külföldi kormányzati képviseletnek nyilvánított öt amerikai médiumot (Voice of America, The Times, The Journal, The Post, Time), amelyeket Washington által irányított ügynökségeknek bélyegzett.

Ezt megelőzően Washington korlátozást vezetett be az Egyesült Államokban működő kínai állami sajtóképviseleteknél dolgozó kínai munkatársak számát illetően. Mike Pompeo külügyminiszter akkor úgy kommentálta az intézkedést: a korlátozás az amerikai fél válasza arra, hogy Kína februárban bevonta a The Wall Street Journal (WSJ) három, Kínában tevékenykedő munkatársának sajtóengedélyét. Peking akkor azért utasította ki a WSJ újságíróit, mert a lap február 3-án leközölt egy cikket, amelyet Peking a kínaiakkal szemben rasszistának és kirekesztőnek minősített. A kérdéses írás egy véleménycikk volt, amelyet nem a lap munkatársai írtak, a három kiválasztott újságíró közül pedig egyiknek sem volt köze a cikkhez.

A WSJ munkatársaival kapcsolatos döntést csupán órákkal azt követően jelentették be, hogy Washington diplomáciai képviseletté nyilvánított az Egyesült Államokban működő öt kínai médiumot. A döntés a Hszinhua kínai állami hírügynökségre, a China Radio Internationalre, a CGTN kínai nemzetközi hírcsatornára és a China Daily, valamint a Zsenminzsipao (People's Daily) című napilapok amerikai terjesztőire vonatkozik, csakúgy mint az alkalmazotti létszámra bevezetett korlátozás.