Plenkovic kiemelte, hogy a bíróság sajnos nem vette figyelembe az ügyészség azon tézisét sem, hogy magas rangú szerb tisztségviselők is részesei volt az 1991 és 1995 között elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekményeknek.

Mladic az 1991-es háború első hónapjaiban Horvátországban szolgált különböző katonai beosztásokban, szemtanúk szerint ő volt a parancsnoka 1991-ben annak a jugoszláv különítménynek, amely a közép-dalmáciai Skabrnja falunál 65 polgári személyt kivégzett. Mladic akkor a krajinai hadtestnél szolgált, később került csak a boszniai szerb hadsereg élére, ahol aztán újabb bűntetteket követett el.

Marko Miljanic, Skabrnja falu háborús időkbeli védelmi parancsnoka szomorúnak nevezte, hogy Mladicot nem ítélték el a Horvátországban elkövetett atrocitásokért. "Együttérzek a srebreniciai áldozatokkal és hozzátartozóikkal, ők legalább most valamiféle elégtételt kaptak"- mondta, majd hozzáfűzte: mindazonáltal soha nem fogja megérteni, miért nem kezdeményezte egyik horvát kormány sem, hogy Mladicot a Horvátországban elkövetett bűnökért is felelősségre vonják.

Több horvát televíziós csatorna is élőben közvetítette Mladic perét Hágából, valamint élőben kapcsolták tudósítóikat több horvát és boszniai helyszínről is, ahol az áldozatok hozzátartozói és civil szervezetek is nagy érdeklődéssel várták az ítéletet.

A "Balkán mészárosának" is nevezett egykori parancsnok elleni vádiratban kétrendbeli népirtás, valamint háborús és emberiesség elleni bűncselekmények - egyebek mellett gyilkosság, deportálás, kényszerkitelepítés, üldözés, túszejtés - szerepeltek. A bűncselekmények az 1992-1995-ös, mintegy százezer halottat követelő boszniai háború idején történtek.

Az ellene felhozott tizenegy vádpontból tízben bűnösnek találta és első fokon életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte Mladicot az ügyben eljáró háromtagú bírói testület. A többi között a srebrenicai népirtásért is felelős, amelyben a boszniai szerb erők mintegy nyolcezer boszniai férfit és fiút gyilkoltak meg.