A stockholmi bíróság szerdán hozott döntést, amelyben helyt adott az ukrán fél panaszának, és elutasította az úgynevezett "take-or-pay" (vidd vagy fizess) elv alkalmazását. A Gazprom orosz állami vállalat ugyanis azt követelte az ukrán Naftohaztól a 2009-ben kötött szerződés alapján, hogy évi 52 milliárd köbméter földgázt vásároljon tőle, különben a nem megvett mennyiség után büntetést kell fizetnie.

Porosenko kiemelte: a bírósági döntése egyben azt is jelenti, hogy ezentúl nem a Kreml határozza meg az Ukrajnának eladásra felkínált földgáz árát, hanem "kizárólag az átlátható és szabad piac".

"Moszkva most először veszítette el a lehetőséget, hogy fegyverként használja Ukrajnával szemben a gáz árának alakítását" - hangoztatta az államfő utalva arra, hogy Moszkva éveken át a piacinál jóval magasabb áron adta Ukrajnának a földgázt.

A Naftohaz az orosz Gazprommal kötött, Ukrajnán keresztül Európába irányuló gáztranzit díját szabályozó megállapodás felülvizsgálatát is kérte a stockholmi bíróságtól, ebben a kérdésben június 30-án születik meg várhatóan a döntés.

Porosenko biztosított afelől, hogy Ukrajna továbbra is garantálja az Európai Unióba irányuló gázszállítás zavartalanságát.

A Naftohaz áprilisban arról számolt be, hogy az Oroszországból importált földgáz Ukrajnának ezer köbméterenként 25-30 dollárral többe kerül, mint amennyiért reverz, azaz visszafordított úton uniós országokból - köztük Magyarországról - kapja az egyébként Oroszországból származó energiahordozót. Május 29-i állás alapján az ukrán gázvállalat követelése a Gazprommal szemben 30,3 milliárd dollár, amiből 14,1 milliárd dollárt tesz ki a 2011-2015. közötti árképzés felülvizsgálatára vonatkozó kijevi követelés. A Gazprom követelése a Naftohazzal szemben 47,1 milliárd dollár, amiből 34,45 milliárd dollár a take-or-pay elv alapján követelt kártérítés.

A gáztranzittal kapcsolatos vitában a Naftohaz 12,3 milliárd dollárt követel a Grampromtól, utóbbi pedig az ukrán vállalattól 7 millió dollárt.