Putyin támogatja az orosz területek elidegenítésének alkotmányos tilalmát

Külföld, 2020.02.13

Támogatásáról biztosította az orosz területek elidegenítése tilalmának alkotmányban történő rögzítését csütörtökön Vlagyimir Putyin orosz elnök

Putyin az alkotmánymódosítások szövegezésével megbízott munkacsoport tagjaival találkozva beszélt erről a Moszkvához közeli Novo-Ogarjovóban. A témát Vlagyimir Meskov színművész vetette fel, aki azt mondta, az országban olyan félelmeket tapasztalt, amelyek szerint a hivatalban lévő elnök távozását követően felmerülhet egyes területek - egyebek között a Kuril-szigetek, a Krím félsziget vagy Kalinyingrád - elidegenítésének lehetősége.

Meskov hangoztatta, hogy területek átadásáról még tárgyalni sem szabad.

"Tárgyalások folynak partnereinkkel egyes kérdésekről, de maga az elgondolás tetszik nekem. Bízzuk meg hát a jogászokat, hogy ezt megfelelő formába öntsék" - nyilatkozott az orosz vezető.

Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy az alaptörvény preambulumában a nemzeti identitással kapcsolatban rögzíteni kellene, hogy Oroszország a második világháborúban győztes hatalom, az elnök rámutatott: a nácik célja akkor az orosz etnikum megsemmisítése volt.

"(Ma) egyszerűen senki sem élne közülünk. Ezt sohasem feledhetjük, és ezért mindig hálásak leszünk azoknak, akik kiharcolták a győzelmet. Hogy ezt alkotmányba kell-e foglalni? És ha igen, akkor hol? Ezt át kell gondolni. Maga az elgondolás, természetesen jó" - mondta.

Elvetette viszont Zahar Prilepin írónak azt a felvetését, hogy alaptörvénybe foglalják Oroszország atomhatalmi státusát. Indoklása szerint Moszkvának mindig egy lépéssel a többi ország előtt kell járnia a legújabb fegyverrendszerek terén, de ezeknek nem feltétlenül kell nukleárisnak lenniük, mert más fizikai elveken is alapulhatnak.

Putyin szerint ilyen alapon a nukleáris hatalmi státus nem tarthat örökké.

"Ahogy azt egy energiaügyi szakértő mondta, a kőkorszak nem azért ért véget, mert elfogyott a kő, hanem mert új technológiák jelentek meg" - fogalmazott.

Az orosz vezető ezzel kapcsolatban megismételte korábbi állítását, miszerint az új orosz hiperszonikus fegyverek értelmetlenné tették az amerikai rakétavédelmi rendszert.

Putyin egyebek között leszögezte, hogy házasság szerinte csakis férfi és nő szövetsége lehet, és hogy amíg ő az elnök, "nem lesz egyes vagy kettes számú szülő, csak mama lesz és papa". Támogatásáról biztosította azokat az elképzeléseket is, amelyek értelmében az alkotmánynak a nyugdíjaké mellett szavatolnia kellene a munkabérek évenkénti indexálását is, valamint az állatok és a természeti kincsek védelmét.

Talija Harbijeva, az orosz kormány törvényhozási és összehasonlító jogi intézetének igazgatója az Interfax hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: a jogászok között egyelőre nem alakult ki egyetértés azzal kapcsolatban, hogy hozzá kell-e nyúlni az 1993-ban elfogadott alkotmány preambulumához. Mint mondta, az illetékes munkacsoporthoz eddig több mint 500 módosítási javaslat érkezett be, amelyek feldolgozásához további 10-14 napra lenne még szükség.

Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke bejelentette, hogy a képviselők jövő hétfőn döntenek majd a változtatási javaslatok benyújtási határidejének módosításáról. Ez egyébként pénteken jár le.

A Putyin által január 15-én előterjesztett, eredetileg az alaptörvény 22 cikkét érintő módosítási csomag az orosz alkotmány nemzetközivel szembeni prioritásának meghirdetése mellett konkrét állami szociális kötelezettségvállalási elemeket, valamint a hatalmi ágak kölcsönös viszonyát megváltoztató kezdeményezéseket is tartalmaz.

A módosított alaptörvény egyebek között szavatolná a nyugdíjak rendszeres inflációhoz igazítását, valamint azt, hogy a minimálbér ne lehessen alacsonyabb a létminimumnál. Az elképzelés szerint az alsóháznak a kormánytagok, a felsőháznak pedig a rendvédelmi szervek és bíróságok vezetőinek kinevezésében, illetve leváltásában lesz döntő szerepe.

Az alkotmánymódosítás-csomagnak megfelelően az elnöki tisztséget egy személy legfeljebb két ciklus erejéig töltheti majd be. Az erre a posztra törekvő, legalább 35 éves pályázókkal szemben követelmény lesz, hogy az eddigi 10 helyett 25 évig éljenek Oroszországban, semmilyen más országnak ne lehessenek állampolgárai, és ne lehessen külföldi lakhatási engedélyük sem. A külföldi állampolgárság tilalmát más országos és regionális vezető tisztségekre és a szövetségi parlament képviselőire is kiterjesztenék.

Az orosz alkotmányban megjelenik majd az államtanács intézménye, amely sokak feltételezése szerint a biztosítéka lehet Putyin további politikai pályafutásának, miután 2024-ben lejár az elnöki mandátuma.

A módosítási vitában egyébként megfogalmazódtak olyan indítványok is, amelyek szerint az alaptörvény preambulumában meg kellene határozni az államideológiát, és meg kellene tiltani a második világháborúval kapcsolatos történelemhamisítást. Többen úgy vélik, hogy az alkotmánynak tartalmaznia kellene Istenre való utalást, a házasságot kizárólag egy férfi és egy nő közötti kötelékként, az ortodox kereszténységet pedig az ország meghatározó vallásaként kellene kezelnie.

Felmerült olyan elgondolás is, amely szerint az elnököt át kellene nevezni legfelső vezetőnek. Mások azt javasolják, hogy az állam kötelezettségei közé vegyék fel az a történelmi egyházak és az ország soknemzetiségű kultúrájának védelmét és támogatását is.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!