A kormány újabb sürgősségi rendeletben hatálytalanította korábbi vitatott intézkedését, amely néhány órán belül a közlönyben is megjelent és így azonnal hatályba lépett. Az új rendelet eltörölt minden olyan Btk.-módosítást, amely február 11-én lépett volna hatályba, átmentette viszont a régi rendelet néhány olyan rendelkezését, amely a büntető perrendtartást módosította. Ez utóbbiak közül kikerült az új rendeletből és így már nem hatályos az a kedden bevezetett - a gyanúsítottak és ügyészség közti vádalkuk gyakorlatát korlátozó - intézkedés, amely szerint csak fél évnél nem régebbi bűncselekményről lehet feljelentést tenni a vádhatóságnál.

A kabinet vasárnap feloldotta a január 31-i kormányülés és a Ciolos-kormány tavaly május 18-i ülésének jegyzőkönyvének titkosítását is: mindkét kormányülésen sürgősségi rendelettel módosították a Btk.-t.

A szociálliberális kormánykoalíció több ízben hivatkozott arra, hogy a korábbi szakértői kormány is sürgősségi rendelettel módosította a Btk.-t, illetve a büntető perrendtartást és akkor senki sem vonult utcára tiltakozni.

A szakértői kormány sürgősségi rendelete nem érintette a korrupciós cselekmények büntethetőségét. A Grindeanu-kabinet kifogásolt intézkedése a hivatali visszaélésre, hanyag kezelésre, érdekellentétre vonatkozó cikkelyeknél enyhített a Btk. szigorán, miután két hétig naponta ezrek tüntettek a kormány közkegyelmi, és Btk.-módosítási tervei ellen, amelyeket a demonstrálók a korrupt politikusoknak dobott mentőövként értelmeztek.

A Btk.-módosítás hatálytalanítása ellenére vasárnap késő délutánig csaknem tízezer tüntető gyűlt ismét össze a kormány székháza előtti téren, miután az ellenzéki sajtó a hatodik napja tartó korrupcióellenes megmozdulások legnagyobb demonstrációját harangozta be vasárnapra. A hírtelevíziók által megszólaltatott tüntetők azt mondták: nem bíznak már a kormányban, annak távozását követelik.

Közben a szociálliberális román kormányt támogató tüntetők is gyülekezni kezdtek délután a román elnöki hivatal bejárata előtt, hogy a Grindeanu-kabinetet bíráló Klaus Iohannis jobboldali államfő ellen demonstráljon. Sötétedéskor már több mint ezren tüntettek Iohannis ellen, az államfő felfüggesztését, vagy lemondását követleve, hazaárulónak és a kormányellenes tiltakozási hullám erkölcsi felelősének nevezve őt.

Liviu Dragnea a kormány fő erejét alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke Facebook-bejegyzésben határolódott el az akciótól. Leszögezte: a PSD semmilyen tüntetést nem rendez vasárnap és a közösségi portálokon terjedő felhívások nem a PSD-től származnak.

Dragnea korábban azzal indokolta a rendelet visszavonását, hogy már nem tudná megfékezni a PSD területi szervezeteit, amelyek a párt egymillió hívét akarják Bukarestben utcára szólítani. Rámutatott: felelős politikusként a rendelet hatálytalanítását javasolja, hogy megelőzzék a decemberi voksukért "megalázott PSD-szavazók" ellentüntetését, és a két tábor közti konfrontációt.

Calin Popescu Tariceanu, a kisebbik koalíciós párt, a szabadelvű ALDE társelnöke a Btk.-módosítás elleni nagyszabású tüntetéseket kommentálva egy tévé-interjúban azt állította: Iohannis a decemberi választások nyomán januárban hivatalba lépett szociálliberális kormány leváltását tervezi.

Tariceanu azzal vádolta az államfőt, hogy nem hajlandó elfogadni a választások eredményét és arra próbálja kihasználni az országban kialakult feszült helyzetet, hogy "saját kormányát" iktassa be, ahogyan tette azt 2015-ben, a szociáldemokrata Ponta-kormány lemondása után.

Kifejtette: nézete szerint Romániában nem a jók és rosszak, a korrupció Iohannis vezette ellenzői és a kormánypártok által megtestesített pártfogói állnak egymással szemben.

"Romániában ma a valós hatalmat megkaparintó, legitimitás nélküli okkult erők - és itt az államfőt támogató erőszervezetekre utalok - a legitim intézményekkel, a kormánnyal és parlamenttel vívnak kemény harcot" - állította Tariceanu.

Szombaton Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke úgy értékelte: a bukaresti kormánypártok belátták, hogy tévedtek, amikor sürgősségi rendlettel módosították a büntetőtörvénykönyvet és büntetőeljárást.

"Egy országot nem lehet sürgősségi kormányrendeletekkel vezetni. De a mai döntés csupán a kormány hibáját korrigálja, a probléma megmarad: a Btk. több mint 40 cikkelye továbbra is alkotmányba ütközik. Mi jogállamot akarunk és egyértelmű törvényeket. Ehhez pedig az szükséges, hogy - egy széles körű vita után - módosítsuk a Btk.-t a parlamentben" - idézte az RMDSZ elnökét a szövetség sajtóirodájának közleménye.

A vasárnapi rendkívüli kormányülésről kiadott közlemény szerint Sorin Grindeanu miniszterelnök felkérte az igazságügyi minisztériumot, hogy sürgősen kezdeményezzen közvitát valamennyi politikai párt és a civil társadalom bevonásával a Btk. és a büntető perrendtartás módosítása ügyében, hogy a büntetőjogot egy szabályos parlamenti eljárás keretében az alkotmánybírósági döntésekhez, az európai irányelvekhez igazítsák.