A taláros testület úgy ítélte meg, hogy nem áll fenn alkotmányos jellegű jogi konfliktus sem a kormány és az igazságszolgáltatás, sem a kormány és a törvényhozás között.

Az alkotmánybíróság szerdán csak azt elemezte, hogy jogosult volt-e a kormány sürgősségi rendelettel módosítani a Btk.-t.

Valer Dorneanu, az alkotmánybíróság elnöke kifejtette: a kormány jogosult a parlament felhatalmazása alapján törvényerejű rendeleteket hozni, illetve - kivételes helyzetekben - sürgősségi rendeletet kibocsátani. A január 31-i sürgősségi rendelet témája - a büntetőjog - nem szerepel az alkotmányban megszabott kivételek között, amelyekről tilos sürgősségi rendelet hozni, így a kormány nem került intézményi konfliktusba a parlamenttel - magyarázta Dorneanu. Azt most nem vizsgálták, indokolt volt-e a sürgősségi eljárás - tette hozzá.

Ami az igazságszolgáltatás és a kormány közti esetleges konfliktust illeti, az alkotmányíróság szerint nem sérült az alaptörvény azáltal, hogy a kormány nem várta meg a CSM véleményezését, mert ez csak az igazságszolgáltatás megszervezetését, intézményeinek működtetését, a bírák és ügyészek jogait érintő jogszabályoknál lett volna kötelező figyelembe vennie.

"A hatalmi ágak szétválasztása értelmében a törvényeket a parlament - adott esetben a kormány - hozza, az igazságszolgáltatás pedig érvényt szerez ezeknek. Egyik sem avatkozhat be a másik dolgába" - indokolta Dorneanu a második óvás elutasítását.

Az alkotmánybíróság mindkét óvást szavazattöbbséggel utasította el.

A vitatott sürgősségi rendeletet tartalmi szempontból csütörtökön vizsgálja meg a taláros testület, amikor az ombudsman óvását bírálja el.