A Carpatica Kulturális Alapítvány, az Avram Iancu Kulturális-Hazafias Társaság és az Astra Egyesület kolozsvári részlegének a vezetője által jegyzett nyilatkozatot az Agerpres hírügynökség foglalta össze.

"Azt kérjük öntől, hogy éljen a fellebbezés lehetőségével a többnyelvű helységnévtáblák perében született alapfokú ítélet ellen. Ellenkező esetben úgy érezhetnénk, hogy a többnyelvű táblák elfogadása a többségi lakosság diszkriminálásával egyenértékű. Megengedhetetlennek látjuk, hogy városunk efféle felirattal siessen a nagy egyesülés centenáriuma elé" - utaltak az aláírók az Erdély és Románia egyesülését egyoldalúan kikiáltó gyulafehérvári nagygyűlés jövőre esedékes századik évfordulójára.

A román civil szervezetek nyomatékosították, hogy a törvény szerint húszszázalékos helyi arány fölött illeti meg a kisebbségeket az a jog, hogy az ő nyelvükön is felírják a településük nevét, Kolozsváron pedig a magyarság aránya e küszöb alatt van. Azt is megemlítik, hogy sok románnak fűződnek keserű élményei ahhoz a korhoz, amikor a várost még hivatalosan Kolozsvárnak nevezték.

A Kolozs megyei törvényszék február 21-én mondta ki első fokon, hogy magyar nyelven is ki kell írni a településnevet Kolozsvár határaiban. A város polgármesteri hivatalát a Minority Rights egyesület perelte be, de a perhez 370 kolozsvári polgár is csatlakozott. Emil Boc polgármesternek az elkövetkező egy hét során kell eldöntenie, hogy fellebbez-e az alapfokú döntés ellen. Az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Kolozs megyei szervezeteinek tavaly júniusi koalíciós megállapodása szerint a város vezetésének a per kimenetelétől függetlenül ki kell tennie a többnyelvű helységnévtáblákat Kolozsvár bejárataihoz.