Az IMAS közvélemény-kutató intézet júniusi felmérése szerint a PNL - néhány tizedet erősödve - az érvényes voksok 33 százalékára számíthatna, ha vasárnap rendeznének parlamenti választást. A tavalyi EP-választást 27 százalékkal megnyerő PNL kormányra lépése, illetve a párt jelöltjeként újrázó Klaus Iohannis államfő tavaly novemberi újraválasztása nyomán erősödött meg látványosan: idén januárban már több mint 47 százalékon mérték, azóta pedig folyamatosan csökkent a bizalmi indexe.

Júniusban folytatódott a jobbközép "alternatív" pártok - a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és parlamenten kívüli szövetségese, a Dacian Ciolos vezette Szabadság Egység és Szolidaritás Pártja (PLUS) - erősödése. Mindkettő több mint fél százalékpontot javított, az USR most a voksok 12,3 százalékára, a PLUS pedig 5,8 százalékra számíthat.

A baloldalon folytatódott a legutóbbi, 2016-os parlamenti választásokat fölényesen megnyerő Szociáldemokrata Párt (PSD) térvesztése: a tavaly ősz óta ellenzékben lévő, a jobbközép kisebbségi kormányt élesen támadó PSD népszerűsége a májusi 23 százalékról 21,9 százalékra esett vissza. Victor Ponta baloldali alternatíváját, a Pro Romania pártot továbbra is a voksok 11,2 százalékára taksálják.

A Calin Popescu Tariceanu vezette liberális ALDE és Traian Basescu volt államfő által alapított jobboldali Népi Mozgalom Párt (PMP) nem éri el az 5 százalékos parlamenti küszöböt.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) most 3,4 százalékon - tehát az ötszázalékos parlamenti küszöb alatt - mérte a 3,1 százalékos hibahatárral végzett közvélemény-kutatás. A regionális pártok képviselethez jutását egy alternatív küszöb is segíti Romániában: azok a politikai alakulatok, amelyek legalább négy megyében megszerzik a voksok legalább 20 százalékát, akkor is részt vesznek a mandátumok szavazatarányos elosztásában, ha országosan nem érték el az 5 százalékot.

Idén ősszel önkormányzati, év végén pedig parlamenti választásokat is rendeznek Romániában.