Szakértő: Kína reformokkal enyhítheti a gazdasági növekedés lassulását

Külföld, 2018.07.12

Reformok szükségesek ahhoz, hogy Kína lassítsa gazdasági növekedésének visszaesését, és elkerülje a közepes jövedelem csapdáját - mondta Caj Fang, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia (CASS) elnökhelyettese csütörtökön Budapesten, az Antall József Tudásközpont nyári egyetemének keretében megtartott előadásán.

Az akadémikus a lakóhely-regisztráció rendszere, a népesedési politika, az állami kézben lévő vállalatok, a képzések, az adópolitika, illetve a finanszírozási- és a bankrendszer reformjának szükségességét emelte ki. Hangsúlyozta: minél több területen hajtanak végre reformokat, annál nagyobb mértékben enyhíthető a gazdasági növekedés lassulása, mely azonban elkerülhetetlen folyamat. E folyamat lassítására azért van szükség, hogy az ország gazdasági fejlődése ne torpanjon meg azelőtt, mielőtt elérné a magas jövedelmi státuszt.

A gazdaságkutató rámutatott: az elmúlt negyven év gazdasági fejlődésének egyik legfontosabb tényezője az ország kedvező demográfiai helyzete volt. Az 1980 és 2010 közötti időszakban ugyanis a munkaképes korú lakosság jelentősen megnőtt, miközben az eltartottak száma stagnált, ez a jelenség pedig lehetőséget biztosított arra, hogy a Teng Hsziao-ping elnök által 1978-ban bevezetett nyitás és reform politika lendületes és hosszan fenntartható gazdasági fejlődést eredményezzen. Caj hangsúlyozta: azok a közgazdászok, akik szkeptikus véleményt fogalmaztak meg az ország gyors gazdasági fejlődésének fenntarthatóságával kapcsolatban, nem számoltak ezzel a tényezővel, mert ez a demográfiai minta egyetlen másik fejlődő országra sem jellemző.

A gazdasági növekedés mögött álló további tényezők között a kutató említést tett arról, hogy a tőkeképzés a növekedésnek mintegy 60 százalékát generálja, a korlátlan munkaerő-utánpótlás magas tőkemegtérülést eredményez, ráadásul a sajátos demográfiai helyzetnek köszönhetően Kína rendelkezik a világ legmagasabb megtakarítási és befektetési hányadával. Mindezek mellett az ország növelte a gazdaság termelékenységét, a munkaerőt és forrásokat az alacsonyabb termelékenységű szektorokból - például a mezőgazdaságból - a magasabb termelékenységű ágazatokba átirányítva - húzta alá az akadémikus.

Caj előadásában kitért arra is, hogy 2010 után a korábbi kedvező demográfiai helyzet fokozatos megszűnésnek indult, és a fejlődő országok között mára Kína vált a leggyorsabb mértékben öregedő társadalommá. Ez a fordulat pedig a növekedési ráta visszaesését eredményezi. Ugyancsak a növekedést lassítja, hogy a munkabérköltségek elkezdtek felzárkózni a fejlett országokkal, a magasabb iskolázottság következtében az emberi tőke utánpótlása lelassul, a tőkemegtérülés csökken, és a munkaerő mobilitása stagnál.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!