A szakértő elmondása szerint az elnöki szerep a létrehozásakor a monarchikus és a köztársasági elemek keveréke volt, Nicolas Sarkozy előtt ez is volt a jellemző, és Macron ehhez kíván visszatérni. Ehhez hozzátartozik, hogy az elnök ritkán szólal meg, de akkor súlya van a szavainak, ezt a súlyt adta meg most a versailles-i kastélyba összehívott kongresszus előtti beszéd. Korábban az elnökök írásos üzenetet küldtek a parlamentnek, amit a házelnök olvasott fel a miniszterelnöki programbeszéd előtt, ehelyett tartott most Macron beszédet - jegyezte meg.

Az már vitathatóbb változtatás, hogy a július 14-i nemzeti ünnepen nem ad televíziós interjút az államfő, "meglátjuk, fog-e hiányozni az interjú a franciáknak" - mondta. Az eredeti modell szerint évi két sajtótájékoztatón lehetett kérdezni az elnököt, Soós Eszter Petronella szerint ehhez szeretne Macron visszatérni.

A szakértő kitért arra: a hétfőn elhangzott ígéretek nem újak, azok mind Macron választási programjából következnek. Az egyik, amely szerint lecsökkentik a képviselők számát és egy bizonyos százalékukat arányosan, tehát valamilyen listás rendszerben választják majd, 20-25 éves ígérete a francia politikának. Persze a rendszert úgy alakítják majd ki, hogy a kisebb pártoknak minél kevesebb mandátumot eredményezzen, hiszen mind a Macron-pártnak, mind a republikánusoknak ez az érdeke - fűzte hozzá.

Az államfő beszédében az Európa iránti vágy újraélesztéséről is szólt. Soós Eszter Petronella ezzel kapcsolatban azt mondta: az elnök Marine Le Pent tartja fő ellenfelének, hiszen ő "az egyetlen és igazán felismerhető euroszkeptikus Franciaországban". Macron ezzel a Nemzeti Front szavazóihoz szólt, üzenete az, hogy egy olyan, francia vezetésű Európa következik, amelyben megint érdemes lesz franciaként hinni.

Emmanuel Macron francia államfő hétfőn jelentette be a versailles-i kastélyba összehívott parlament előtt, hogy harmadával csökkenti a képviselők és a szentárok számát, valamit a jelenleginél arányosabbá teszi a választási rendszert. Emmanuel Macron a harmadik köztársasági elnök, aki összehívta a kongresszust a versailles-i kastélyba. A jobboldali Nicolas Sarkozy 2009 júniusában a gazdasági válság, míg a baloldali Francois Hollande 2015 novemberében a terrorizmus következményeiről tartott ünnepélyes beszédet a törvényhozás két háza előtt.